A felszolgálási díj esetében kettős maximalizált rendszer jöhet létre: a vendéglátó üzletek a magánszemélyek fogyasztása esetén maximum 15 százalék, céges rendezvényeknél pedig 20 százalék felszolgálási díjat határozhatnak meg. A borravalót érintő jogszabálymódosítások pedig biztosítják, hogy fizetési módtól függetlenül, a felszolgálók minden esetben adómentesen kaphassák azt meg.

A felszolgálási díjat érintő javaslat társadalmi vitája pénteken kezdődött. A turisztikai ágazat és ezen belül a vendéglátás szektor teljesítőképességének további megerősítése érdekében

a kormány a felszolgálási díj esetében kettős - a céges rendezvényeket és a lakossági fogyasztást külön kezelő - maximális mértéket határoz meg.

Az egyedi igényeket támasztó céges rendezvények kiszolgálása komplexebb feladatot jelent a szolgáltatók számára, ellátásuk magas szintű szakértelmet, hosszabb munkaidőt és rugalmasabb munkavégzést követel meg a munkavállalóktól. A maximalizált 20 százalékos felszolgálási díj segítségével a hazai vállalkozók képesek lesznek ezen pozíciók versenyképes bérköltségét fedezni.

A szakmai szervezetek által is támogatott módosításnak köszönhetően így nem csak a munkavállalók által megkeresett összeg emelkedhet, de nagymértékben nőhet a szektor munkaerő-megtartó képessége is. A magánszemélyek fogyasztására vonatkozó 15 százalékos maximum mérték a kisebb forgalmú, jellemzően családi vendéglátó egységek versenypiaci helyzetének erősítéséhez járul hozzá. Ezek a szolgáltatók ugyanis a díjjal járó adminisztrációs terhek miatt korábban hátrányba kerültek a korlátlanul magas felszolgálói díjakkal üzemelő vendéglátó üzletekkel szemben.

A felszolgálási díj alkalmazása továbbra sem kötelező, arról a vendéglátó üzletek üzemeltetői szabadon, saját belátásuk szerint dönthetnek. Alkalmazása esetén a felszolgálási díj része a számlának, az abból befolyó összeg a szolgáltatók bevétele, amelyet továbbra is kizárólag dolgozói bérek kifizetésére fordíthatnak. Az általuk alkalmazott díj mértékét - a maximált értékig - továbbra is a szolgáltatók állapíthatják meg, azt fel kell tüntetniük az étlapon és az egyéb tájékoztatási felületeiken.

A felszolgálási díj nem azonos a borravalóval.

A borravalót ugyanis minden esetben önkéntesen fizeti a vendég, többnyire közvetlenül az őt kiszolgáló felszolgálónak, ezzel is kifejezve a szolgáltatás színvonalával kapcsolatos elégedettségét. A jelenlegi jogszabályok alapján amennyiben azt a számlától külön, készpénzben fizeti a vendég közvetlenül a felszolgálónak, vagy olyan borravaló tárolóba helyezi, ahonnan a munkavállalók osztják azt szét egymás között, a borravaló adó- és járulékmentes.

Ha viszont számlával együtt fizetik, vagy elektronikusan utalják át, illetve, ha a tároló tartalmát a munkáltató osztja szét a munkavállalók között, akkor már adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezért olyan jogszabálymódosítást dolgozott ki, amely minden esetben biztosítja, a fizetés módjától függetlenül a borravaló minden esetben adómentessé váljon, továbbá biztosítja, hogy azt a munkavállaló akkor is megkaphassa, ha a vendég azt elektronikusan, vagy azonnali átutalással fizeti.

Az ehhez szükséges technikai feltételek biztosítása a vendéglátóhely számára fizetési műveletek elfogadását nyújtó pénzforgalmi szolgáltató kötelessége lesz, míg maga a vendéglátóhely számára egy a borravaló szétosztására vonatkozó szabályzat készítési és nyilvántartás vezetési kötelezettség kerül előírásra.