A kormány átfogó módosításokat tervez az állami tulajdonú cégek, a nyugdíjrendszer, az életkezdési támogatások és a területfejlesztés szabályozásában a szerdán társadalmi egyeztetésre bocsátott 2025-ös központi költségvetés megalapozásáról szóló előterjesztése szerint – derül ki a Portfolio cikkéből.

Egy 22 oldalas törvénytervezetet mutatott be a Pénzügyminisztérium a jövő évi költségvetést megalapozó intézkedésekről. Néhány érdekesebb tervezett lépés:

• A társadalmi egyeztetésre bocsátott előterjesztés szerint az állam felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek a rekreációs és egyéb, feladatellátásra már nem használt ingatlanok eladásából származó bevételeik legfeljebb 50 százalékát új kiadási előirányzat létrehozására vagy meglévő növelésére fordíthatnák, az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával. Az eddig hatályos szabályozás a társasági adó mértékével megegyező hányad befizetésére kötelezte a cégeket.
• Az államháztartásért felelős miniszter lehetőséget kap arra, hogy költségvetési felügyelőket rendeljen ki az állami vagy önkormányzati alrendszerhez tartozó szervezetek gazdálkodásának vizsgálatára. A felügyelők feladatai közé tartozna a közpénzek felhasználásának ellenőrzése, a költségvetés-politikai célokkal való összhang megteremtése, valamint az eredményes és takarékos gazdálkodás biztosítása.
• A kincstár elnöke az önkormányzatok gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében költségvetési biztosokat is kijelölhetne. Ezek a biztosok az önkormányzat gazdálkodásának támogatására és a pénzügyi stabilitás helyreállítására irányuló intézkedéseket vezetnének be, ha az önkormányzatok nem teljesítik időben a kötelező költségvetési jelentéseiket, vagy ha az adósságuk meghaladja éves bevételeik 30 százalékát.
• A törvénymódosítás szigorúbb keretek közé helyezné a központi költségvetési szervek közötti előirányzat-átcsoportosításokat is. A középirányító szerv akkor dönthet átcsoportosításokról, ha a költségvetési szerv kiadásaiban megtakarítás keletkezik, vagy ha az átcsoportosítás a közfeladatok változásával, új intézmények létrehozásával, átalakításával vagy megszüntetésével kapcsolatos.
• A törvény új szabályokat vezetne be az állam által befektetési jegyek megszerzésére. Az így szerzett tulajdonosi jogokat az állami vagyon védelme érdekében szigorú feltételekkel kezelnék, és a törvény célja, hogy ezen befektetésekből származó bevételek az állami költségvetést erősítsék.
• A központi alrendszerhez tartozó költségvetési szerveknek a vállalkozási tevékenységből származó nyereségük bizonyos részét be kell fizetniük: vagy a társasági adó mértékével egyező százalékot, vagy legalább a nyereség 50 százalékát.
• Az egészségi állapothoz kötött nyugellátások esetében az igénylők és a nyugdíjasok személyes megjelenése válna kötelezővé az állapotuk felmérésére. Ha valaki önhibájából elmulasztja ezt a megjelenést, a nyugdíjkérelme visszavontnak minősül, a nyugdíjasok esetében pedig megszűnne a nyugellátás folyósítása a következő hónaptól.
• A külföldön élő nyugdíjasok számára rugalmasabbá válna az ellátások utalása, különösen a 10 000 forintnál kisebb összegeknél, amelyek akár félévente vagy évente is érkezhetnek, magasabb összegeknél pedig negyedéves vagy éves átutalás is kérhető.
• Szigorításokat vezetnének be a nyugdíjról való lemondás szabályaiban: a nyugellátás végleges megállapítása után már nem lehetne lemondani róla, és azt sem átruházni, sem engedményezni nem lehetne.
• A nyugdíjkorrekciós időszakot eltolnák januárról februárra, ami azt jelentené, hogy az éves korrekciós intézkedések és az özvegyi nyugdíjakra vonatkozó új szabályok is februárban lépnének életbe.
• A központi költségvetés ezentúl az egyházak által szervezett hitoktatást a pedagógusok átlagbérének megfelelő összeggel támogatná.
• A fiatal felnőttek legkésőbb 23 éves koruk betöltéséig igényelhetik az életkezdési letéti számlájukon felhalmozódott összeget. Ha ezt a határidőt elmulasztják, a kifizetés jogvesztéssel jár, vagyis a megtakarított összeg az államhoz kerül vissza, és a számla megszűnik. Egy személy évente legfeljebb 1 200 000 forintot helyezhet el a számlán, ezzel szabályozva a támogatás maximális mértékét.
• Új alapokra helyezné a térségi fejlesztési tanácsok működésének felügyeletét, és új intézményeket is bevezetne a térségek fejlesztésének előmozdítása érdekében. Az egyik legfontosabb újítás, hogy a térségi fejlesztési tanácsok törvényességi felügyeletét a tanácsok székhelye szerint illetékes kormányhivatalok látnák el, akik emellett kezdeményezhetik a kincstári ellenőrzést, valamint tájékoztathatják az Állami Számvevőszéket a gazdálkodással kapcsolatos kérdésekről.
• Az állam hároméves finanszírozási szerződéseket köt azokkal az intézményekkel, amelyek fejlesztő foglalkoztatást biztosítanak, ezzel hosszabb távú és célzott támogatást nyújtva a fenntartóknak.
• Az utcai szociális munkát és a szenvedélybetegek számára nyújtott szolgáltatásokat új finanszírozási rendszerbe helyezik át, amely figyelembe veszi a területi lefedettséget.

A jövő évi büdzsé tervezetét egyébként – a Költségvetési Tanács kommentárja alapján – jövő hét hétfőn nyújtja be a parlamentnek a pénzügyminisztérium. A kiegészítő és megalapozó intézkedésekről szóló előterjesztés társadalmi egyeztetési véleményezési határideje pedig november 14. csütörtökig tart.