Az idén a német és az osztrák növekedés üteme is negatív lesz, az EU-20 esetében 0,8 százalékos GDP-bővülésre számít friss előrejelzésében a Kopint-Tárki, ami jövőre legfeljebb 1,2 százalékra bővülhet. A közép-kelet-európai régió gazdasága vegyes képet mutat: idén 2,3, jövőre 3,2 százalékos GDP-bővülés várható. A magyar gazdaságban 2024 második negyedévében a GDP növekedési üteme a várakozásokat jócskán alulmúlva mindössze 1,5 százalékra gyorsult az első negyedévi 1,1 százalék után, és az idei évre 1,5 százalék, 2025-ben 2,8-3 százalék körüli növekedést vár legfrissebb konjunktúrajelentésében a Kopint-Tárki. 2024-ben fenntartja az 5 százalékos államháztartási hiányra vonatkozó prognózisát, 2025-re pedig 4-4,5 százalékos hiányt jelez. 2024-ben az év egészére 3,8 százalékos árindexet vár, amelyet 2025-ben 3,6 százalék körüli áremelkedés követhet.

"Elég sok változás történt az előző jelentésünk óta, a legfontosabb az, hogy mi is, mint a legtöbb előrejelző, kénytelenek voltunk jelentősen csökkenteni az idei GDP-előrejelzést" – mondta az InfoRádióban Palócz Éva vezérigazgató. Erre két ok miatt kényszerültek, az egyik a második negyedév várakozás alatti növekedési adata, a másik pedig a gyenge termelési, főként az ipari adatok. A másfél százalékos éves előrejelzés a korábban meghatározott növekedési sáv közepén van, és a szakember úgy látja, hogy noha vannak felfelé mutató jelek és lefelé mutató kockázatok is, de az idén már nagy változást nem várnak.

Palócz Éva szerint alapvetően külső okai vannak annak, hogy a várakozásoknál lényegesen gyengébben teljesít a magyar gazdaság. Úgy véli, az európai gazdaság nagyon rossz állapotban van, és különösen a német gazdaság, Magyarország fő partnerénél az idén recesszió lesz. Ezenkívül a magyar gazdaság motorjának szánt autógyártás is gyengélkedik, a hagyományos és az elektromos autók iránti kereslet is visszaesett, és ez meglátszik a magyar növekedési kilátásokon is.

A vezérigazgató azonban még egy szempontot megemlített, ez pedig az uniós támogatások elmaradása. A 2010-es években, amikor a leggyorsabban nőtt a magyar gazdaság, akkor érkezett be a legnagyobb mennyiségű EU-forrás, most viszont "éppen csak csordogál". Palócz Éva szerint elemi érdeke lenne a kormánynak a kiegyezés, mert a teljes uniós támogatás a számításaik szerint másfél-két százalékkal emelhetnék a növekedési kilátásokat, azaz azzal együtt teljesülhetne a kormány idei évre várt háromszázalékos terve is.

A Kopint-Tárki 2025-re három százalék alatti növekedést vár, mert nem látnak olyan ösztönző erőt, amely a kormány által várt nagyon erős növekedést alátámasztana. "A külföldi konjunktúra nem lesz sokkal jobb, ez a vergődés jövőre még tartani fog, 2026-ban már talán nem annyira, de nagyon lassú kilábalás lesz az európai piacokon, és nincs olyan belső erő, a költségvetés is nagyon rossz állapotban van, amely háromszázalékos növekedést megalapozna. Ha jönne viszont európai uniós pénz, akkor a négy százalék is bőven elérhető lenne" – mondta Palócz Éva.