Infostart.hu
eur:
391.29
usd:
340.25
bux:
120787.85
2026. március 16. hétfő Henrietta
Tűzoltók dolgoznak a főváros XX. kerületében, ahol egy felújítás alatt lévő üzlet tetejéről szakította le a lemezfedést a viharos szél 2022. január 17-én.
Nyitókép: MTI/Mihádák Zoltán

Hatalmasra rúghat a szeptemberben keletkezett viharkárok összege

Egyre általánosabbá válik, hogy a korábban megszokott május elejétől augusztus végéig tartó viharszezon kitolódik, más hónapban is előfordulnak kiugróan magas biztosítói kárkifizetési összegek. A szeptember közepi viharos idő több mint egymilliárddal növelte meg az idei év amúgy is magas számláját.

A szeptember 13-16 közötti viharok nyomán több, mint nyolcezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, amelyek ezek nyomán az 1,1 milliárd forintot fizettek már ki vagy tartalékolnak kárkifizetésre. Mindez jelentős összeggel növeli tovább a május 1 - augusztus vége közötti viharszezon 10,3 milliárd forintot meghaladó számláját - írja közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Hozzáteszik, ezekben az összesítésekben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.

A jellemzően beázás, vihar, felhőszakadás okozta károk elsősorban a nyugati és a középső országrészt, Győr-Moson-Sopron és Pest vármegyéket, valamint Sopront, Veszprémet, Kőszeget, Mosonmagyaróvárt, Budapestet sújtották.

A százhúszezer forint feletti átlagkár nagyjából megfelel a viharszezonénak, ugyanakkor húsz-negyven százalékkal haladja meg a három-négy évvel korábbiakat.

2020-ban például hasonló nagyságrendű, 85 ezer bejelentés után még 6,6 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók, egy évvel korábban pedig 4,1 milliárdot - 96 ezer bejelentésre. Ez egyrészt jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt köszönhető a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni - vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. 

A jelzett kárösszegeket már biztosan tovább növelik az augusztusi aszály, illetve a mostani árvíz kárkifizetései, úgyhogy a biztosítók kárráfordítása idén nagyon magasnak ígérkezik. Ehhez képest az MNB legfrissebb adatai szerint az idei II. negyedévben az év első 3 hónapjához képest alacsonyabb díjjal lehetett biztosítani egy ugyanakkora (50 millió forint) biztosítási összegű ingatlant - vélhetően a márciusi kampány kiváltotta verseny hatására.

Éves szinten nézve a lakásbiztosítások éves átlagdíja 16 százalékkal 60,5 ezer forintra nőtt a tavalyi II. negyedévi adatokhoz képest, miközben a kárráfordítás 23 százalékkal emelkedett.

Valószínűleg a lakásbiztosítási kampány hatására országosan átlagosan 24 százalékkal nőtt az ingatlanok egy négyzetméterére jutó biztosítási összege - vagyis a kártérítések felső határa. Az országos kampány hatására sokan felülvizsgálhatták eddigi biztosítási szerződésüket, megszüntetve ingatlanuk alulbiztosítottságát.

A biztosítási szerződéseket ezért érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezzünk. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosításokról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

Kár esetén az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Irán válaszcsapása mindent megváltoztathat

Szakértő: Irán válaszcsapása mindent megváltoztathat

Több mint két hete kezdett katonai akciót Irán ellen az Egyesült Államok és Izrael, az éjjel pedig újabb támadássorozat zajlott a térségben. Az amerikai elnök többször jelezte, hogy hamarosan lezárulhat a konfliktus. Szalai Mátét, a Clingendael Intézet kutatóját kérdeztük ennek esélyéről.

Elemzők március 15-ről: két nagy politikai tömböt láttunk, de nem az dönti el a választást, hol voltak többen

Ismét vita alakult ki a Fidesz és a Tisza Párt között annak kapcsán, hogy március 15-én a kormánypárti Békemeneten, vagy a Tisza által szervezett Nemzeti meneten vettek-e részt többen. A „számháború” jelentőségéről Pálfalvi Milánt, a Nézőpont Intézet elemzőjét és Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökét kérdeztük az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, recseg-ropog Trump katonai koalíciója - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, recseg-ropog Trump katonai koalíciója - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×