eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Concept of money growth and savings. Arrow sign moving up with stacked coins.
Nyitókép: jayk7/Getty Images

Elemzői vélemény szerint a minimálbér jelentősebb emelése komoly kockázatokkal járna

Legkésőbb 2027-ig az átlagbér 50 százalékára szeretné felemelni a kormány a minimálbért. Erről beszélt nemrég Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Ha megvalósulna az elképzelés, akkor ez 430 ezer forintos minimálbért jelentene 2027-re - mondta az InfoRádióban Hornyák József, a Portfolio elemzője.

Volt már komolyabb mértékű minimálbér-emelés Magyarországon, azonban alapvetően nem jellemző, hogy az összeg nagyon nagy mértékben növekedjen egyik évről a másikra. "Általában 10-15 százalékos emelés is már jelentősnek mondható, de például 2001-ben 50 százalékkal, vagy még ennél is jobban emelkedett a minimálbér - tette hozzá az elemző. Mint mondta, ebben az időszakban a korábbi 30 százalékról az átlagbér 40 százalékára nőtt a minimálbér, ami azóta is nagyjából ezen a szinten áll. Nagy Márton bejelentése nyomán - az átlagbérhez képest - további 10 százalékos minimálbér növekedésre lehetne számítani - emlékeztetett Hornyák József.

Arra a kérdésre, vajon megvalósítható-e ilyen nagymértékű minimálbér-emelés, a szakértő azt válaszolta, hogy ehhez a követező három évben kellene jelentősen emelni a legalacsonyabb fizetéseket. A Portfolio számításai szerint 2027-re minden bizonnyal 800 ezer forint fölött lesz már a bruttó átlagkereset. Ehhez igazítva, a bruttó minimálbér már meghaladná a 400 ezer forintot is.

Márpedig ez három év alatt nagyon jelentős ugrás lenne a mostani, 266 ezer forintos bruttó minimálbérhez képest.

Hornyák József azt mondta, hogyha a kormány ezt meg akarja valósítani, akkor minden évben 17-18 százalékkal kellene emelni a minimálbért. Ez az elmúlt tíz év tapasztalata alapján óriási ugrást jelentene.

A Portfolio szakértője beszélt a várható kockázatokról is, hiszen a minimálbérhez számos más juttatás alapját képezi. Noha a béremelés alapvetően jó hír, hiszen mindenki szeretne többet keresni, a gazdaságban gondokat is okozhat. Az első probléma mindjárt az, hogy valószínűleg lesznek olyan vállalatok, ahol nem tudják majd kifizetni az ennyire nagy mértékben megnövekvő béreket, ezért kénytelenek lesznek elbocsátani a dolgozóik egy részét. De még az is megtörténhet, hogy a kisebb vállalatok egyszerűen belerokkannak az ilyen nagyarányú béremelésbe, és kénytelenek lesznek lehúzni a rolót. A másik kockázat az, hogy

nagyon sok vállalat megpróbálhatja a béremelés terhét áthárítani a fogyasztókra, vagyis a fizetések növekedése egyúttal áremelést is jelentene.

Így aztán amit az egyik oldalon kifizetnek a dolgozóiknak, azt a másik oldalon be is szedik a vásárlóiktól, hiszen a termelékenységnövekedéstől minden bizonnyal nagy mértékben elszakadna ez a gyors béremelkedés.

Ráadásul a gazdaság növekedése is szerényebb a vártnál, két százalék körül lehet ebben az évben, ez pedig nagyon komolyan leszűkíti a vállaltok mozgásterét. A gyenge kereslet, a visszafogottabb fogyasztás jócskán csökkenti a cégek bevételeit, így azt a keretet is, amiből a béreket lehetne emelni. "Nem csoda, hogy a vállalatok legfeljebb csak az inflációt némileg meghaladó béremelést tudnának végrehajtani biztonsággal" - érvelt a Portfolio szakértője. Úgy látja, hogy

ez legjobb esetben is csak egy számjegyű bérnövekedést jelent,

miközben még a munkavállalói érdekképviseletek is legfeljebb 10 százalék körüli, esetleg ennél kicsit magasabb fizetésemelést tartanának reálisnak. Ellenben 17-18 százalékos éves átlagos béremelés kellene ahhoz, hogy - a kormány elképzeléseinek megfelelően - 2027-re a minimálbér elérje az átlagbér 50 százalékát. Hornyák József kijelentette: "Azt mondhatjuk, hogy a gazdaság teljesítménye sokkal visszafogottabb béremelésre ad lehetőséget."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 4. 20:22
×
×
×
×