Felmérésükre hivatkozva azt írják, a vállalatok nem készültek fel kellőképpen a kibertámadásokra. Mindössze 46 százalékuk készít biztonsági mentést az adatokról és 51 százalékuk alkalmaz kiberbiztonsági szakembert. Úgy fogalmaztak, a magyar vállalatoknál a támadás utáni speciális helyreállítási tervek készítése a népszerűbb, a cégek 79 százaléka teszi ezt.

Kiemelték, az elmúlt évben a magyar vállalatok ötödét megtámadták zsarolóprogrammal. Ezek felénél a kiberbűnözők adatokat titkosítottak, minden tizediknél pedig sikerült ugyan hozzáférniük a digitális eszközökhöz, de azokat titkosítani nem tudták. A jelentés szerint a megtámadott vállalatok 39 százalékának sikerült megállítani a támadást, mielőtt a bűnözők titkosították volna az adatokat.

Azt írják,

2023-ban a zsarolóvírus által érintett vállalatok 32 százalékánál a kiberbűnözők adathalász üzeneteken keresztül jutottak be az informatikai rendszerekbe.

A megkérdezett vállalatok fele alkalmaz saját biztonsági szakembert vagy üzemeltet olyan biztonsági műveleti központot, amely képes a támadások megállítására. A vállalatok 18 százaléka külső kiberbiztonsági cégekkel dolgozik - közölték.

A felmérés szerint a vállalatok 46 százaléka biztonsági mentéseket használ a kibertámadások és a zsarolóprogramok hatásainak kivédésére. Felhőalapú biztonsági mentésekkel dolgozik 31 százalékuk, fizikai formában tárolja az adatokat 22 százalékuk. A vállalatok közel egyharmada rendelkezik zsarolóvírus elleni védelemmel, például speciális védelmi szoftverekkel, tűzfalakkal vagy tartalomszűrőkkel.

A kibertámadások elleni védekezésre szolgáló speciális eszközök használata mellett a vállalatok helyreállítási terveket is készítenek. A megkérdezettek csaknem fele rendelkezik teljes körű és részletes dokumentummal, 32 százalékuknak pedig van ilyen terve, de az nem rendelkezik az összes lehetséges támadási forgatókönyvről.