eur:
402.74
usd:
373.38
bux:
89111.5
2025. április 1. kedd Hugó
Nyitókép: Pixabay

Ezúttal korán ébrednek a minimálbér-tárgyalók, mert több lett a feladat

Minden korábbinál hamarabb, már a héten elkezdődnek az idei minimálbér-tárgyalások - mondta a Liga Szakszervezetek elnöke, Mészáros Melinda a Világgazdaság Bruttó című podcastjában.

Már július derekán elkezdődnek a minimálbér-tárgyalások a munkaadók és a munkavállalók közt. Járdi Roland, a vg.hu munkatársa a miérteket boncolgatva az InfoRádióban elmondta, nemcsak a jövő évi minimálbérről kell megegyezniük idén a szakszervezeteknek és a munkaadóknak, hanem az uniós minimálbérről szóló irányelv gyakorlatba ültetéséről is.

"Ez utóbbi lényege, hogy a minimálbérnek el kell érnie az átlagbér 60 százalékát, ez most jelenleg Magyarországon 40-42 százalékra tehető. Komplex tárgyalássorozat kezdődik, amelynek a végén november 15-ig kész terveket kell a feleknek lerakniuk arról, hogy hogyan fogják ezt megvalósítani" – mondta.

Mészáros Melinda azt mondta, hogy legalább 10 százalékkal kellene idén is emelni a minimálbért ahhoz, hogy egyáltalán szóba kerülhessen az, hogy a garantált bérminimummal összezárják a minimálbért; a tavalyi tárgyalások során is felmerült, hogy mi lesz a garantált bérminimum sorsa.

"De Magyarországon kettős rendszer van, végül

a minimálbéresek közel kétharmada a garantált bérminimumot kapja, ami egy jóval magasabb összeg, mint a klasszikus minimálbér. Ahhoz, hogy ez a bérfelzárkózás megvalósuljon, a kettő közötti ollót mindenképpen zárni kell"

– hívta fel a figyelmet.

A munkaadóknak a 10 százalékos emelést aligha fogják támogatni, ezért hosszú alkudozás kezdődik. Mivel az az inflációs ütem mérséklődik, azért a munkaadók is próbálják lejjebb tolni majd az emelés mértékét, de Járdi Roland szerint jó eséllyel 10 százalék körül lesz a mértéke, annál is inkább, mert a minimálbér csak a társadalom egy nagyon kis rétegét érinti, a legutóbbi adatok szerint 230-250 ezer főt.

Az idén 15 százalékkal emelkedett a minimálbér, az infláció jelenleg 4 százalék körül van, tehát a vásárlóértékét tekintve 10 százalékos emelésről kell beszélni. Viszont árnyalja a képet, hogy az alacsonyabb jövedelmi sávokban a fogyasztói kosár szerkezete is máshogy néz ki, mint az átlagos, az infláció ezt a réteget jobban sújtja, ezért kell folyamatosan nagyobb arányban emelni a legalsóbb kereseti sávokban a fizetéseket.

Mészáros Melinda két "problematikus gyárról" is említést tett a beszélgetésben, ezek

  • az iváncsai akkumulátorgyár, ahol elbocsátottak több száz vendégmunkást pár hete (nincs megrendelés), most viszont újra toborzás van, 200 munkásra várnak
  • a Dunaferr, ahol késett a bérkifizetés.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: európai érdek, hogy nyissuk már ki a szemünket!

Demkó Attila: európai érdek, hogy nyissuk már ki a szemünket!

Milyen titkok derültek ki az elmúlt napokban a The New York Timesból? Miért nem jó az európai vezetők stratégiája az Egyesült Államokkal és Donald Trumppal kapcsolatban? Mi az USA érdeke Oroszország kapcsán? Miért támogatják a britek ilyen erőteljesen az ukránokat? Ezekről a kérdésekről is beszélt Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.

Száj- és körömfájás: az állatorvos szerint a vakcinázott és a betegségen áteső állatok is időzített bombák

Csak akkor érhető el a teljes mentesség, ha már nem lesz egyetlenegy beteg vagy vakcinázott állat sem az országban – mondta az InfoRádióban Csivincsik Ágnes. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudományos főmunkatársa hozzátette: ma már nem olyan jó a szarvasmarhák ellenálló képessége, mint a hetvenes években, az újszülöttek pedig még érzékenyebbek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.01. kedd, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
Kijött elefántcsonttornyából az Európai Bizottság, az emberek pedig ráébresztették a valóságra

Kijött elefántcsonttornyából az Európai Bizottság, az emberek pedig ráébresztették a valóságra

Elsőre nehéz volt komolyan venni, hogy az Európai Bizottság véletlenszerűen kiválasztott európai állampolgárokkal akar konzultálni a 2028 utáni uniós költségvetésről. Aztán kiderült: a laikusnak tűnő résztvevők meglepően gyorsan megértették, hol ér véget Brüsszel hatásköre, és hol kezdődik a tagállamoké. A brüsszeli háromnapos eseményen elhangzó javaslatokat nemcsak meghallgatták, de dokumentálták is a Bizottság munkatársai, és ígéretük szerint ezek vissza is köszönhetnek a végső, 2028-2034-es közös költségvetésről szóló javaslatban. A résztvevők egy része nem EU-rajongóként érkezett, inkább azért, mert úgy érezte: eddig nem volt esélye beleszólni a döntéshozatalba, pedig nagyon is szeretett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×