Varga Mihály egyebek mellett azt nyilatkozta az internetes lapnak, hogy „mint a költségvetésért felelős miniszter, korábban Johannes Hahn uniós biztoshoz fordultam, kérve, hogy az Európai Unió vállaljon nagyobb részt a megnövekedett teherből. Tavaly év végén küldtem egy levelet a biztos úrnak, aki akkor pozitívan reagált. A levélváltások után meghívtam a határra, és azt elfogadta. Leegyeztettük, hogy az első félévben sort kerítünk a látogatásra. Most ehhez képest egy folyamatos visszakozást láthatunk tőle”.

A tárcavezető kiemelte, Johannes Hahnnak – leköszönő biztosként – volt olyan felvetése, hogy inkább a magyar EU-elnökség prioritásairól szeretne tárgyalni.

A Pénzügyminisztérium azonban erre válaszul jelezte neki, hogy az uniós elnökségünk apropója lehet a tárgyalás alapja, de Magyarország fontos témái között, a versenyképességen, a demográfiai kérdéseken túl az illegális migráció megfékezése is megtalálható – írták, hozzátéve, hogy erre az uniós biztos végül jelezte, lemondja a találkozót.

„Világos helyzetet teremtettünk, amellyel a biztos úr már nem kívánt szembesülni, az utolsó pillanatban elfordult egy Magyarország számára súlyos probléma megoldásától” – fogalmazott a miniszter.

A cikk szerint a magyar határvédelmi kiadások összege kétszerese annak, mint amit egy év alatt családi adó- és járulékkedvezményre fordít az állam (370 milliárd forint), vagy más példával élve,

közel kéthavi nyugdíjkiadást fedezne, pedig a schengeni övezethez történő csatlakozás következtében Magyarországnak a külső határok védelme egyszerűen – az uniós szerződések szerint – a kötelessége.

Úgy folytatták, hogy ezzel szemben június derekán kiderült, hogy az Európai Bíróság 200 millió eurós bírság megfizetésére kötelezte Magyarországot a menekültügyi jogszabályok megsértése miatt.

Varga Mihály összegezte a helyzetet az Indexnek: a tagállamok helyett Magyarország fizeti meg annak az árát, hogy az EU-n belül ne legyen szükség határvédelemre, ez pedig sérti a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elvét.

„Halkan jegyzem meg, a Magyarországra kiszabott 200 millió eurós büntetést bejelentő ítéletben is megtalálható. Tehát úgy is fogalmazhatunk: migránskvóta helyett határvédelmi kvóta szükséges, és nem 80 milliárdos büntetés, hanem 700 milliárd forintos költségtérítés jár Magyarországnak” – mondta Varga Mihály.

A pénzügyminiszter szerint a helyzet nemcsak igazságtalan, de komoly teher is a magyar államháztartásnak, ugyanakkor az uniós költségvetés méretéhez viszonyítva a határvédelmi kiadások elenyészőek: csak az idei évre 67 ezer milliárd forint az uniós költségvetés kiadási főösszege.

Mint írták, a különbséget jól szemlélteti, hogy az Európai Bizottság a magyar határvédelmi kiadások több mint felét költötte találkozókra és konferenciákra 2015 óta (955 millió euró, 375 milliárd forint), és az Európai Parlament is hasonló nagyságrendben költött utazásra és költőpénzre (740 millió euró, 290 milliárd forint) ugyanezen időszak alatt.

„A biztos úr ezúttal nem jelezte, hogy szándékozik-e Magyarországra jönni. Egy kifutó bizottság tagjáról beszélünk, láthatóan ebben az átmeneti időszakban nem fontos a távozó biztosoknak, hogy konkrét ügyekkel foglalkozzanak. Pedig továbbra is tartjuk, nem migránskvótára és nem 80 milliárd forintos bírságokra, hanem a költségek megtérítésére van szükség az Európai Unió részéről. Úgyhogy továbbra is azt szorgalmazzuk, vegyék napirendre a határvédelem szempontjából felmerülő költségeinket” – mondta az Indexnek a pénzügyminiszter.

A tárcavezetőtől megkérdezték azt is, hogy Magyarország uniós soros elnöksége hozhat-e fordulatot a határköltségek rendezésében, válaszában Varga Mihály azt hangsúlyozta, hogy mivel a V4-ek megállapodása érvényben van, így az őszi ECOFIN-üléseken felmerülhet a határvédelmi költségek kérdése.