Újra beindult a lakossági hitelezés a magyarországi Ersténél: az első negyedévben lakáshitelből az előző év azonos időszakához képest a két és félszeresére nőtt az újonnan kihelyezett hitelek állománya. A Babavárónál 39 százalék, a személyi kölcsönöknél 63 százalék volt a növekedés. Az Erste által kezelt befektetési alapok eszközértéke meghaladja a 2400 milliárd forintot. Az összeg egyharmada fenntartható (ESG) befektetési alapokban van. Az Erste a növekvő működési bevételeknek köszönhetően az egy évvel korábbinál jobb eredménnyel zárta az idei első negyedévet.

Jelasity Radován az InfoRádióban elmondta: az Erste szempontjából jól alakult az első negyedév, melyet 28,6 milliárd forintos nyereséggel zárt, elsősorban annak köszönhetően, hogy

a működési bevételek 30 százalékkal nőttek, miközben a kiadások csak 16,1 százalékkal.

Kiemelte: az eredményhez nagymértékben hozzájárult, hogy a kormány lefelezte az extraprofitadót.

A magyarországi Erste Bank elnök-vezérigazgatója hozzátette: pozitív trendek érvényesülnek több területen is. Egyrészt kilőtt a lakossági ingatlanhitelezés, másrészt újra elkezdett nőni a betétállomány is, így bizakodva tekintenek a jövőbe.

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mennyire lesznek tartósak ezek a kedvező folyamatok a lakossági hitelezés tekintetében. A Magyar Bankszövetség elnöke elismerte, hogy sok a bizonytalanság, egyáltalán nem mindegy, hogy miként alakul a magyar állampapír hozama a következő hónapokban. Mint fogalmazott, a bankok többsége „egy kicsit előreszaladt” a kamatcsökkentést illetően. Ez azonban nem volt meglepő lépés a részükről, hiszen megállapodás született erről a bankszövetség, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium között.

A 10 éves állampapír hozamánál időközben visszakúsztak a kamatok, de ettől függetlenül Jelasity Radován elmondása szerint

a szerencsésebb ügyfelek még most is „megcsíphetnek” hat százalék alatti ingatlanhitelt bizonyos bankoknál.

A bankszektor szereplői abban reménykednek, hogy csak ideiglenes időszakról van szó, mert a legtöbb bank „nem korrigálta vissza az árait”. A magyarországi Erste első embere bízik benne, hogy a következő hónapokban az infláció csökkenésével együtt felgyorsul a kamatok csökkenése is, mert annak pozitív hatása lenne a hitelezésre is, főleg a lakossági szektorban.

A vállalati hitelezés viszont még nem igazán talált magára. Jelasity Radován kifejtette: rövid- és középtávon is az egyik alapvető feltétele a gazdasági növekedésnek, hogy újrainduljanak a befektetések és a beruházások. Az érintett cégek helyzetét nehezíti, hogy sok más problémával is szembe kell nézniük – akár az exportpiacot, akár a keresletet illetően.

Továbbra is nagyon kecsegtető az a kamat (körülbelül hét százalék), amit az érdekelt befektetők, vállalatok a bankokban kaphatnak. A Magyar Bankszövetség elnöke szerint több bizalomra és bátorságra lenne szükség a szereplők részéről a szektorban. „Reméljük, hogy a kamatcsökkentéssel párhuzamosan a lakossági üzletághoz hasonlóan a vállalatinál is beindul a keresletnövekedés.

Aki egy picit korábban indul, és nem vár ki, az olcsóbb árakkal meg fogja találni a maga számításait.

Az idei évre tervezett 2-2,5 százalékos és a jövőre várt 4 százalékos gazdasági növekedést csak akkor érjük el, ha a beruházások minél előbb fölpörögnek” – magyarázta Jelasity Radován.