eur:
410.96
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszédet mond a minisztérium és a Neumann Technológiai Platform Versenyképességi Konferencia 2024 elnevezésű rendezvényén a budapesti Dorothea szállóban 2024. április 9-én.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Nagy Márton elmondta, hogyan képzeli a külföldi és a magyar cégek együttműködését

Oldani kell a magyar gazdaság dualitását, a Magyarországon jelen lévő külföldi és magyar tulajdonnak együtt, integráltan kell működnie - hangsúlyozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy keddi konferencián. Beszélt a magyar cégek hatékonyságának mértékéről és arról is, mennyivel több "nemzeti bajnok" vállalkozást szeretne látni.

A téma a kormány és a Spar közötti feszült helyzet miatt is aktuális, ugyanakkor ismert, hogy a magyar részesedést számos iparágban növelte vagy kívánja növelni a kormányzat.

A tárcavezető a Versenyképességi Konferencia 2024 című kétnapos rendezvényen elmondta: a magyar, nyitott gazdaságban, erős külföldiműködőtőke-beáramlás (FDI-beáramlás) és beruházási ráta mellett duális szerkezet alakult ki. Ebben 50 százalék a külföldi tulajdon aránya, és azt kell elérni, hogy ezek ne elszeparáltan, hanem a magyar cégekkel együtt működjenek - hangsúlyozta. Megoldásként említette a hazai vállalatok termelési láncokba kapcsolódását, és azt mondta, hogy a hazai - tier1 és tier2 besorolású - első körös, közvetlen és második körös beszállítók részarányát 50 százalékra kell emelni.

Megemlítette,

a magyar tulajdonú vállalatok munkatermelékenysége dinamikusan javul, a külföldi irányítású vállalatok azonban 2,5-szer hatékonyabban működnek.

A hazai tulajdonú cégek térnyerése 2010-óta tapasztalható, a turizmus, vendéglátás, bankszektor, élelmiszergyártás, építőipar, távközlés területein a legjelentősebb - ismertette. A magyar vállalatok exportértékesítése jelentősen emelkedett, 2022-ben már meghaladta az összes vállalati kivitel negyedét.

Tavaly mérséklődött a beruházási aktivitás, azonban továbbra is kiemelkedő, a GDP-arányában 26,5 százalékos a magyar beruházási ráta és töretlen a külföldi működőtőke-beáramlás. A vállalati beruházásokon belül a magyar irányítású vállalatok részaránya 50-60 százalék között volt az elmúlt években.

Fontosnak nevezte, hogy

minél több "nemzeti bajnok", nemzetközileg is versenyképes hazai nagyvállalkozás jöjjön létre, számuk a mostani 24-ről a 40-re emelkedjen.

Szükségesnek nevezte emellett 20 ezer exportképes kkv létrejöttét és a kifektetéseknek, a hazai vállalatok kifelé irányuló közvetlen tőkebefektetéseinek ösztönzését. Megjegyezte, hogy több ágazatban is eléri, sőt meghaladja a külföldre irányuló hazai kifektetések jövedelmezősége a Magyarországon lévő külföldi befektetésekét.

Fábián Gergely, az NGM iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára szerint a magyar gazdaság leküzdötte a válságsokkokat és visszatért a növekedési pályára., ehhez a foglalkoztatási rátát 85 százalékra kell növelni. A cél a gazdaság újraiparosítása, ahol a termékexport a GDP-arányában eléri a 100 százalékot - mondta.

A versenyképességi stratégia alapja, hogy a vállalatok maguk mondják meg, hogy mire van szükségük, a makroszemlélet helyett a mikroszintű megközelítés szükséges - mondta. A versenyképességi stratégia 1300 vállalat közvetlen vagy szakmai szervezeten keresztül közvetített szakmai javaslatából épül fel - ismertette. A stratégia alappillérei a hazai hozzáadott érték növelését szolgálják, a hazai termékek előtérbe helyezését.

Nagy Ádám, az NGM iparügyekért felelős helyettes államtitkára szerint a stratégia magja egy iparstratégia, a dokumentum 2024-től indul, nyilvánosan elérhető a kormány honlapján. Fontos érdeme, hogy koordinált keretek között meghatározza az állam feladatát. Ez erőteljesebb koordinációt jelent az ágazatokkal, a szabályozás kialakítását, az oktatás- és támogatáspolitikát, valamint infrastrukturális szükségleteket - összegezte.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×