Februárban 1,7 milliárd eurós többlet alakult ki a magyar termék-külkereskedelmi mérlegben, az exportadatok valamelyest javultak, és az import visszaesésének mértéke is érdemben mérséklődött az előző hónaphoz képest – összegezte az elmúlt időszak legfontosabb külkereskedelmi és gazdasági fejleményeit a Makronóm Intézet elemzője.

Molnár Dániel azt mondta az InfoRádióban, hogy az 1,7 milliárd eurós többlet jelentős tétel, a forgalom pedig mindkét relációban csökkent az előző év azonos időszakához képest: a behozatal esetében euróban számítva 11,6, míg az exportot illetően 2,4 százalékkal.

Az elemző hozzátette: a magyar export teljesítménye „februárban meglepetést okozott”. Emlékeztetett, hogy már januárban is csökkenés következett be, de egy hónappal ezelőtt még csak tízszázalékos volt a visszaesés. Bár a KSH még nem közölt adatot erre vonatkozóan, Molnár Dániel tájékoztatása szerint januárban is csökkentek az exportárak – méghozzá jelentős mértékben, csaknem tíz százalékkal. „Ugyanezt az árváltozást figyelembe véve februárban ez azt jelentené, hogy a kivitel volumene emelkedett, vagyis

ugyan kevesebb bevétele származott a magyar gazdaságnak az exportból, a csökkenést azonban elsősorban az árváltozás eredményezte. A mennyiséget tekintve több terméket vittünk ki külföldre”

– magyarázta a szakértő.

Az importnál is hasonló a helyzet, csökkennek az árak – elsősorban az energiaárak normalizálódása miatt. Molnár Dániel közölte: más termékek esetében is csökkenés volt megfigyelhető, főleg a tartós javak körében. „Itt még ha korrigálunk is az árváltozással, csak kisebb volumencsökkenés történt” – jegyezte meg. Ugyanakkor úgy véli, az importban „most a kisebb visszaesést is pozitívan lehet értékelni”, mivel a visszaesés mérséklődése azt mutatja, hogy

a fogyasztási adatok mellett az ugyancsak jelentős importigényű beruházások is kezdenek helyreállni, ami erősítheti a növekedést.

A magyar export teljesítménye a 2023-as év második felében került negatív tartományba, akkor gyűrűztek be ugyanis Magyarországra a német gazdaságban jelentkező problémák. Az elemző elmondta: hazánk számára Németország „nagyon fontos felvevőpiac”, a magyar export nagyjából 25-30 százaléka oda irányul. Ez pedig azt eredményezi, hogy ha az ipari termelés visszaesése vagy helyi kiskereskedelmi problémák miatt Németországban csökken a kereslet, az a magyar gazdaságban is érezteti a hatását.

„Ebben a szegmensben még mindig negatív képet festenek a hangulatindexek, ugyanakkor már látható némi javulás is, főleg az autóipar lehetőségeivel kapcsolatban ezt több német vállalatvezető is megerősítette” – fogalmazott Molnár Dániel, aki szerint ez a kedvező hatás idővel a magyar gazdaságban is megjelenhet. Arra számít, hogy a második félévtől a magyar export teljesítménye is jobban alakulhat, viszont van arra is esély, hogy „a februári nemcsak egy kiugró adat volt, hanem a következő hónapokban is kedvezőbb képet láthatunk”.