Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Robert Habeck német alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter (b) és Annalena Baerbock német külügyminiszter a német Zöld Párt 49. küldöttgyűlésén Karlsruhéban 2023. november 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Mi vezetett a németországi Zöldek zuhanórepüléséhez? – elemzés

Egyre csökken a németországi Zöldek párt támogatottsága, öt év alatt több mint duplájára, 25-ről 56 százalékra nőtt azok száma, akik semennyire sem tudnak azonosulni a párttal, ezzel Németország egyik leginkább elutasított politikai tömörülésévé vált. A háttérben a zöldítés, a kormány energiapolitikája áll - mondta az InfoRádióban Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője.

Míg a Zöldek pár évvel ezelőtt még üstökös politikai szereplő volt Németországban, növekvő támogatású, befolyású, a pártnak is nagy elvárásai voltak a jövővel kapcsolatban, illetve az átlag német is úgy ítélte meg, hogy nem feltétlenül a pártra szavazna, de nagy potenciál rejlik benne; mára ez némiképp megváltozott.

"Mégpedig olyan értelemben, hogy bár elérne 14-16 százalékot érhetne el egy szövetségi választáson ugyanúgy, mint 2021-ben, azonban az ezen túlmutató potenciál teljesen elolvadt a párt mögül" - vélekedett az InfoRádióban Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője. "Nagyon magas az elutasítottsága, a német közvélemény-kutatások rendszeresen mérik azt is, hogy a szavazók kire szavaznak első helyen, második helyen, és ki az, akire semmiképpen sem szavaznak, és ez utóbbi kategóriában a Zöldek nagyon nagy mértékben előretörtek. Úgyhogy az látszik, hogy a két év kormányzás alatt, 2021 végétől mostanáig a Zöldek politikája a tágabb közvéleményt rendkívül megosztja, a saját, tősgyökeres szavazótábort - ha lehet mondani - még szorosabbra zárta" - tette hozzá.

A saját tábor tehát megmaradhatott, az a 14-15 százalék, aki akkor szavazott rájuk, de a potenciális 10-15 százaléknyi támogató eltűnt.

Sokak szerint az erőszakosnak látszó zöldítési politika lehet az egyik ok, ezzel a kutató is egyetért.

"Abszolút ez az egyik fő motívum. Azt kell látni, hogy a Zöldek ugye egy hárompárti kormánykoalíció kisebb tagja, hiszen papíron a szociáldemokraták, az SPD a legerősebb koalíciós társ, ő adja a kancellárt is Olaf Scholz személyében, mégis sok megkérdezett számára, sőt

a legtöbbek szerint a Zöldek tűnik a legdominánsabb politikai szereplőnek a kormányon belül, úgy ítélik meg az emberek, ők azok, akik rá tudják erőltetni a saját elképzeléseiket a kormány munkájára,

és egy olyan kormányról beszélünk, amelynek történelmien alacsony a támogatottsága a ciklus félidejében. Tehát a kormány rossz szereplését részben a Zöldeknek tulajdonítják; az erőszakos zöldítési terveket viszont a gazdaság az emberek érzékelése szerint jelentősen megsínyli a mindennapokban, a gazdaság már a negyedik negyedévben van negatívumban. Az elképzelések nem azt tükrözik, hogy a kisebb, gazdaságilag liberális FDP hogyan próbálná orvosolni a német gazdaság nehéz helyzetét, vagy a szociáldemokraták, hanem inkább azt látják a szavazók, hogy a Scholz-kormány a Zöldek ipar- és gazdaságpolitikáját viszi tovább, kezdve egészen a nukleáris erőművek leállításával, amelyet most már a német szavazók többsége hibás döntésnek tart, egészen addig, hogy az autóipar teljes átalakításáig, vagy akár az új építésű házaknál bevezetendő rendkívül szigorú energetikai szabályozásokig" - fejtegette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×