„Az elmúlt hónapokban csökkent a foglalkoztatottak száma, ez a kedvezőtlen trend februárban megállt, most stagnáló foglalkoztatásról lehet beszélni. Ugyanakkor a munkanélküliek száma tovább emelkedett, a munkanélküliségi ráta elérte a 4,7 százalékot. Ilyen magas munkanélküliségi rátára utoljára a Covid-válság legrosszabb hónapjaiban volt példa, azt megelőzően pedig utoljára 2016-ban” − mondta Hornyák József a Központi Statisztikai Hivatal adataival kapcsolatban.

A Portfolio elemzője két tényezővel magyarázza a munkanélküliségi ráta emelkedését. Az egyik az, hogy a magyar gazdaság tavalyi recessziója miatt a vállalatok egy része elbocsátásokra kényszerült, miközben új munkaerőt nem vettek fel. A másik ok az elemző szerint az, hogy sok korábbi inaktív munkavállaló jelent meg a piacon, aki a magas infláció miatt akar munkába állni.

Az utóbbi hónapokban az infláció megszelídült ugyan, de ez nem jelenti azt, hogy az árak csökkentek volna. Európai összevetésben a magyar élelmiszerárak az európai átlag szintjére emelkedtek. "Összességében egyrészt a gazdasági recesszió leépítésre késztette a vállalatokat, másrészt pedig szerettek volna többen munkába állni, akik korábban nem dolgoztak, de csak egy részüknek sikerült állást találni, egy másik részük pedig munkanélküli lett" − összegezte Hornyák József.

Mint ahogy korábban megírtuk: 2023. december és 2024. február között a 15–74 éves munkanélküliek száma az előző évhez képest 33 ezerrel, 232 ezerre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,7 százalékra nőtt.

• A férfiaknál a munkanélküliek száma 124 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4,7 százalékra emelkedett.
• A nőknél a munkanélküliek száma 108 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,6 százalékponttal, 4,6 százalékra növekedett.
• A munkakeresés átlagos időtartama 9,1 hónap volt, az összes munkanélküli 43 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje, míg 33 százaléka legalább egy éve keresett állást.