Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Doctor and patient in ophthalmology clinic
Nyitókép: Zorica Nastasic/Getty Images

Egyre drágább a látás Magyarországon, százezreket érint

Két év alatt közel 50 százalékkal kerülnek többe a szemüveglencsék és 25 százalékkal a keretek, de a kontaktlencsék is 15 százalékot drágultak, és sajnos az áremelkedés 2024-ben sem áll le.

Az egyik legnagyobb hazai webshop alapítója szerint a hazai árak nagyban függenek a forint árfolyamától - írja a Pénzcentrum. Hozzáteszik, hogy egyre többen halogatják emiatt a szemüvegvásárlást.

Tavaly februárhoz képest idén februárban 30 százalékkal drágultak átlagosan a szemüveglencsék, a keretek pedig közel 7,3 százalékkal kerültek többe, mint egy hónappal korábban. A KSH adatai szerint februárban átlagosan 25 490 forint volt a lencsék ára, a kereteké 16 100 forint.

Ez a két évvel ezelőtti, 2022 februári adatokhoz képest 47, illetve közel 25 százalékos emelkedés.

A kontaktlencsések valamivel jobban jártak, ugyanis ezek átlagára az egy évvel korábbihoz képest 1,6 százalékkal csökkent a KSH szerint, és a két évvel korábbi árszínvonallal összehasonlítva is csak 14,1 százalékos a drágulás.

Kis Arnold, a Magyar Optikus Ipartestület elnöke a lap kérdésére kijelentette: átlagosan az infláció mértékével megegyező áremeléssel mindenképp számolhatnak 2024-ben azok, akik szemüveget, kontaktlencsét vásárolnak. Azt is hozzátette, hogy vannak gyártók, kereskedők, akik kevesebbet érvényesítenek, de ha a teljes fogyasztói kosarat nézzük, akkor érezhető a drágulás - amelynek szerintük az üteme lassabb, mint az előző éveké.

Viszont még így is jelentősen nő az üzletek száma. Számos új szereplő jelent meg nem csak a kis optikák körében, de a nagyobb láncok is kaptak versenytársakat. A lap kérdésére kifejtette, szerintük nem tapasztalható, hogy a vásárlók lejjebb adtak igényeikből és az olcsóbb termékek felé fordultak.

Valner Szabolcs, az eOptika alapítója szerint a piacot alapvetően három tényező mozgatja: egyfelől a piac alapvetően euró vagy dollár árazású, így a forint árfolyamváltozása a legnagyobb egyedi tényező az árkilengéseknél. Úgy véli, míg tavaly előnyös volt, ebben az évben biztosan árfelhajtó jellegű az árfolyamváltozás szerepe. A drágulást az is hajthatja, hogy a márkás termékek gyártói évről évre emelik áraikat, hiszen ez elvárt tőzsdén jegyzett cégeknél és megengedhető relatív árrugalmas termékeknél.

A harmadik, és egyben 2024-ben a legjelentősebb tényező a kereslet visszaesése, valamint a jelentős eltolódás az olcsóbb, vagy akciósabb termékek felé. Ez visszafogottabb áremelésre kényszeríti azt, aki egyébként normális piaci körülmények között magasabb százalékkal emelne. Ennek tükrében mi azt várjuk, hogy idén is várhatóan 5-10 százalékkal fognak emelkedni a termékek árai - fogalmazott az eOptika alapítója.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×