Az önsegélyező pénztárnál az egy évben befizetett összeg 20 százaléka igényelhető vissza állami adójóváírásként a személyi jövedelemadó (szja) terhére, ami minden évben maximum 150 ezer forint lehet. A 20 százalékos adójóváírás 30 százalékra növelhető 2 éves (24 hónapos) lekötés esetén, az éves maximum azonban ebben az esetben is ugyanannyi.

Az szja-visszatérítést mindig a következő évi szja-bevallásban lehet érvényesíteni, aminek a határideje május végén van. Ez azt jelenti, hogy például a 2024-ben befizetett összegre 2025. május végéig lehet kérni az adó-visszatérítést, amit nem sokkal ezután utalnak át a pénztári számlára.

A megtakarítás akkor használható fel, ha legalább 180 napig, azaz fél évig a pénztárban kamatozott. Ezzel szemben a befizetések után járó adókedvezmény és hozam azonnal elkölthető. Mindegyikre igaz azonban, hogy előre meghatározott célokra lehet őket felhasználni, például tandíjra, magánorvosra és egyéb egészségügyi kiadásokra, és nagyon sok olyanra, ami a családalapításhoz kapcsolódik. Újszülöttek után például bizonyos pénztárakból akár kétmillió forintot is ki lehet venni, ami utána szabadon elkölthető.

A felhasználási célok között szerepel a jelzálog alapú lakáshitelek törlesztése is. Az erre fordítható havi összeg maximum annyi lehet, mint az adott év első napján érvényes bruttó minimálbér 15 százaléka, ami 2024-ben 40 020 forint, illetve nem lehet több, mint maga a törlesztőrészlet.

A money.hu szakértője arra kereste a választ, hogy havi szinten mekkora összeget kell félretenni, hogy adó-visszatérítéssel együtt a maximális lakáshitel-törlesztést igénybe lehessen venni. Az önsegélyező pénztárnak költsége is van, ezért a piaci átlag alapján 6 százalék levonást feltételezett. Az eredmény az lett, hogy 20 százalékos adó-visszatérítéssel számolva havonta 34 ezer forintot kellene befizetni a maximális törlesztéshez, amihez az állam havi 8 ezer forintot tenne hozzá. Kétéves lekötésnél, 30 százalék adókedvezménnyel számolva 29 800 forint az egyéni megtakarítás minden hónapban, amit az állam havi 12 ezer forinttal egészít ki.

Adós vagy adóstárs (házastárs, élettárs) bevonása esetén az adókedvezmény és így a lakáshitelre fordított állami támogatás is a duplájára, tehát havi 16, illetve 24 ezer forintra növelhető. Az a lényeges, hogy az adósnak, adóstársnak benne kell lennie a hitelszerződésben, és pénztári tagsággal is rendelkeznie kell. A lakáshitel-törlesztéshez a kifizetést a pénztárnál kell igényelni, amihez a hitelszerződés másolatát és a hiteltörlesztésről kiállított banki igazolást szükséges csatolni.

A havi 40 ezer (vagy adóstárs bevonásakor 80 ezer) forintos összegnek csak egy része érkezik az államtól, a többit a megtakarítónak kell félretennie. Ugyanakkor a money.hu szakértői szerint ha már amúgy is fizetnénk a lakáshitel-törlesztőnket, akkor az állami támogatás miatt célszerű előtte ezt az összeget átfuttatni az önsegélyező pénztáron, és csak azután befizetni a hitelintézetnek, mert éves szinten ez akár 144-288 ezer forint megtakarítást jelenthet.