Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Solar panels on Balcony of Apartment block. House Solar Power Panel. Modern Solar Balcony
Nyitókép: Maryana /Getty Images

Kinyílt egy kiskapu: itthon is jöhetnek az erkélynapelemek – itt vannak a részletek

Első engedély megvan: egy társasházi lakásban felszerelhető a napelemhez szükséges inverter.

Az Elmű Hálózati Kft. január végén kiadott egy jóváhagyást, amely lehetővé teszi, hogy egy budapesti társasház hetedik emeletének erkélyére pár napelemtáblát felszerelhessen a lakó, vagyis oldódni látszik a korábbi szigorú elzárkózás az ilyen berendezések engedélyezésétől – írja a G7. Ehhez hasonló kis teljesítményű rendszereket Európa-szerte már évek óta mindenhol lehet használni, kivéve Magyarországon, ahol a szabályok tiltják a telepítését.

A lap kiemeli, hogy ez a jóváhagyás valójában nem jelenti azt, hogy a klasszikus értelemben vett erkélynapelem hirtelen engedélyezett lett Magyarországon. Inkább azt jelzi, hogy már nem zárkóznának el ez elől teljesen. Az Elmű egészen pontosan formailag "csak" azt hagyta jóvá, hogy a lakó egy 800 watt teljesítményű invertert (átalakítót) építsen be a lakás elektromos hálózatába. Ez azért fontos, mert az áramcég mindig az inverterre adja meg az engedélyt, akkor is, amikor egy családi ház tetejét telerakják panelekkel.

Ez a rendszer alapbeállításban nem táplálja be az esetleg feleslegben keletkező áramot a közműhálózatba (úgynevezett visszwatt védelemmel van ellátva). Az erkélynapelem inkább tipikusan azzal csökkenti a villanyszámlát, hogy például napközben napsütéskor áramot juttat az olyan állandó fogyasztóknak, mint a hűtő, a bojler vagy az éppen töltési módban lévő robotporszívó. A megtakarítást azzal lehet növelni, ha a háztartás tudatosan fogyaszt, hogy az elektromos berendezések minél jobban ki tudják használni ezt a lehetőséget.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×