Az európai piacot elárasztó ukrán gabona jó ideje gondot okoz, elsősorban a kelet-európai uniós gazdáknak, ezért Magyarország is folyamatosan próbálja megvédeni a piacait. "Nehéz helyzetben van a magyar gazdaság, mert az Európai Unió nem védi meg, a közös álláspont pedig továbbra sem alakult ki" – indokolta az InfoRádió Aréna című műsorában az agrárminiszter, hogy Magyarország lezárta a határait az ukrán mezőgazdasági import előtt.

Nagy István kiemelte, hogy a közös agrárpolitikának éppen az a lényege, hogy az Európai Unió piacai közösek, és a kereskedelempolitika is kifejezetten európai uniós hatáskör. "Azért vagyunk nehéz helyzetben mert az Európai Unió nem véd meg minket, nem tudunk közös álláspontot létrehozni, és ezért bátor nemzeti döntéssel lezártuk a határainkat. De ez kötelezettségszegés, ez szabálytalan, fel is vagyunk jelentve emiatt, és állunk elébe ezeknek a vizsgálatoknak" – jelentette ki a tárcavezető.

Beszámolt arról is, hogy frissen tárgyalt Mikola Szolszkij ukrán agrárminiszterrel a helyzet megoldásáról, és úgy véli, patthelyzet alakult ki, mert Ukrajna nem tud küldeni, Magyarország pedig nem fogad terméket. "A gabonát átengedjük az országon, a szolidaritási folyosót működtetjük, de leplombáljuk a határra érkezésekor a kamiont vagy a vagont, és csak akkor vezetjük ki a rendszerből, amikor elhagyja a nyugati határt. Ha pedig nem érkezik időben a határra, akkor keressük és óriási pénzbírságot szabunk ki az importőre vagy exportőre" – jelentette ki Nagy István.

Ezenkívül úgy látja, az ukrán félnek is látnia kell, hogy nagy a probléma, hiszen felbolydult Európa, szinten mindenhol az utcán vannak a gazdák. Nagy István szerint érthető az ukrán álláspont, hiszen egy háborút elszenvedő ország szeretne bevételhez jutni, talpon maradni, és ezért mindent elkövet, hogy a termékét piacra tudja juttatni.

"Én azért vagyok szomorú, mert azt nem tudjuk elérni, hogy az Európai Unió más módon kezelje ezt a kérdést.

Ne azzal, hogy megnyitja a szabad piacait az ukrán mezőgazdasági termék előtt, hanem inkább hozzunk létre egy tranzitdíj-támogatási alapot" – mondta.

Minőségi termékekre kell átállni

Nagy István arról is beszélt, hogy a magyar gazdák előtt álló legfontosabb feladat az, hogy minőséget termeljenek. Példaként említette, hogy a 15 százalékos fehérjetartalmú búzára most is óriási kereslet van, mert a piac nagyon jól beárazza azt, amire nagy szükség van. Ezért szerinte érdemes megfontolni, hogy speciális fajtákat vessenek itthon, például durumbúzát, mert arra rétegigény van és meg is fizeti az európai uniós piac.

"Mindazt érdemes termelni, amit lehet kisebb volumenben, de jobb minőségben előállítani, mint a nagy tömegtermelésű Ukrajnában"

– hangsúlyozta az agrárminiszer, és hozzátette, ilyen kitörési pont lehet a vetőmag-előállítás, mert aki berendezkedett gabonatermesztésre, onnantól már csak egy kis minőségi lépés, hogy ő vetőmag-előállítóvá váljon. "Ha normalizálódik egyszer a helyzet, Ukrajna akkor is a szomszédunk lesz, és meg kell tudni tanulnunk együtt élni azzal a helyzettel, hogy Ukrajna nem fogja most már feladni az európai piacait" – mondta.

A miniszter szerint olyan szegmenseket kell találni, ahol sokkal jobb árat lehet a minőséggel elérni, ilyenek lehetnek az egészségi állapotot segítő vagy a társadalmi divatokat kielégítő speciális élelmiszerek. "Az ötmillió hektárunk töredéke az ukrán mezőgazdasági termelésnek. Ezen az ötmillió hektáron állítsunk elő olyan minőségi termékeket, amellyel ezeket a társadalmi rétegeket ki tudjuk elégíteni, és akkor szerintem minden rendben lesz" – jelentette ki Nagy István.

Azt is hozzátette, hogy a gazdáknak ebben az esetben a világpiacban kell gondolkodniuk, a minőségi termékekkel már most is nagyon jó pozícióban vannak az ázsiai piacokon vagy éppen Olaszországban. Szerinte ezeket meg kell őrizni a következő időszakban is, mert ez a kitörés lehetősége.