A rendszerváltás évében még ezer dolgozóra 200 nyugdíjas jutott, 2022-ben azonban ez a mutató felment 303-ra. Az egyensúly minden egyes évvel egyre jobban felborul. A helyzetet tetézi, hogy a szociális hozzájárulási adó mértéke 2016-ban még 27 százalék volt, de azóta ez bezuhant 13 százalékra. Ennek megvan a maga gazdaságpolitikai racionalitása, csak éppen a nyugdíjkasszának a bevételeit rendkívüli mértékben megvágta, és ez látszik is a költségvetés tervezésénél – mondta el Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapítója a novekeds.hu-nak.

A szakértő hozzátette: bár a szochóból részben az egészségbiztosítási kasszát is finanszírozni kellene, ez viszonylag nehezen megvalósítható, mivel egyre nagyobb részét kell beirányítani a nyugdíjkasszába. Idén például már az összes szochóbevétel több mint 89 százaléka a nyugdíjakhoz megy, és még ez sem lesz elég.

Farkas András szerint a rendszer igazán akkor fog megreccsenni, amikor a „Ratkó-unokák”, vagyis az a népes tömeg, amely 1973 és 1977 között született, elkezd nyugdíjba vonulni. Ez a folyamat úgy 2037-től indulhat el és 2039 körül lesz csúcsponton. "Ez lehet az a pont, amikor a jelenlegi finanszírozási rendszer már biztosan nem fog működni. Addig nagyon komoly érdemi reformra lesz szükség a hazai nyugdíjrendszerben" – mondta a szakértő.

Korábban volt egyébként olyan ígéret, hogy a dolgozók egy külön számlán tudják majd követni a nyugdíjbefizetéseiket, de a szakértő elmondta: egy folyó finanszírozású rendszerben, ahol a járulékbefizetések fedezik a nyugdíjakat, értelmetlen külön számon tartani ezeket az összegeket.

A nyugdíjas társadalomban szerinte az infláció egyfajta szakadást hozott létre. Ennek az az oka, hogy maga a nyugdíjemelési eljárás az egységes százalékos mértékben van meghatározva, így akinek korábban 60 vagy 80 ezer forint volt a nyugdíja, az most januártól ugyanúgy 6 százalékos emelést fog kapni, mint az aki mondjuk 600 ezres nyugdíjat kap. A kisnyugdíjas a pénze jelentős részét például élelmiszerre és más olyan tételekre költi, amelyeknek az inflációja magasabb, mint az általános infláció, míg akik több százezres nyugdíjat kapnak, kevésbé vannak kitéve például az élelmiszer-inflációnak – hangsúlyozta Farkas András.