Infostart.hu
eur:
365.73
usd:
326.6
bux:
145411.35
2026. október 30. péntek Alfonz
Egy halom dokumentum és papír egy fehér asztalon
Nyitókép: GettyImages/Tatiana Sviridova

Már a 2011-es kormányülések összefoglalói is nyilvánosan hozzáférhetőek, és ez csak a kezdet

A 2010-es összefoglalók után a Tisza-kormány most a 2011-es kormányülések dokumentumait is nyilvánosságra hozta, melyekből az Alaptörvény elfogadásának háttere is megismerhető.

A 2011-es ülések feljegyzéseivel folytatódik az Orbán-kormányok üléseiről készült összefoglalók közzététele. Az embereknek joga van megismerni egyes döntések hátterét, és azt, mivel foglalkozott az akkori kormány az Alaptörvény elfogadásának évében – írja közleményében a kormány.

2011 kulcsév volt a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kialakításában. A kormány ülésein is téma volt az Alaptörvény előkészítése, majd annak 2011 áprilisi elfogadása után a jogszabályi környezetbe ültetése. Ennek részeként tárgyalták október 25-én, hogyan vezessék át a jogszabályokban az ország megnevezését Magyar Köztársaságról Magyarországra.

Az összefoglalókban nyomon követhető több nagy horderejű törvényjavaslat kormányzati megvitatása is.

2011 decemberében az Országgyűlés rohamtempóban fogadta el az új törvényeket, köztük az új felső- és közoktatási törvényt, az új önkormányzati törvényt és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt. A sok vitát kiváltott MNB-törvényről november 23-án a jegybankelnök meghívásával tárgyaltak, ahol az összefoglaló szerint „a Miniszterelnök kérdésére az MNB elnöke megerősítette, hogy igényli az álláspontja szerint elmaradt hivatalos és formális egyeztetés lefolytatását” – írja közleményében a kormány.

Szintén napirenden volt ebben az évben a kormányablakok, járások kialakítása, a cafeteria-rendszer átalakítása a SZÉP-kártya bevezetésével, vagy éppen a közmunka-program felépítése. A kormány ülésein

visszatérő téma volt a Széll Kálmán Terv végrehajtása, amit Matolcsy György március 1-jén mutatott be a nyilvánosságnak, és amelynek kulcseleme volt a nyugdíjrendszer átalakítása, így a korkedvezményes nyugdíjak kivezetése is.

Szintén többször előkerült a magánnyugdíjak államosításával létrejött Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap vagyonának értékesítése, és az új közbeszerzési rendszer.

A kormány többször tárgyalt olyan aktuális ügyekről is, mint az ajkai vörösiszap-katasztrófa áldozatainak megsegítése, a devizahitel-válság kezelése, a West Balkan szórakozóhely tragédiája, vagy épp az állami támogatások ellenére csődközelbe került Malév helyzetének rendezése. A 2012 februárjában csődöt jelentett légitársaságról már december 14-én a kormány asztalán szerepelt egy „jelentés a Malév esetleges bezárása esetén felmerülő költségekről”.

2011-ben Magyarország volt az Európai Unió Tanácsának soros elnöke is, erről azonban kevesebb napirendi pont született, mint a kormány által támogatott nagyberuházásokról.

Kormánydöntés született a Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásáról, a Városliget, a Várbazár és a budai Várnegyed rekonstrukciójáról, de jelentős támogatásról döntöttek a győri Audi gyár esetében, sőt, többször napirendre került egy végül elmaradt Los Angeles-i Bánk Bán előadás kérdése is – olvasható az összefoglaló közleményben.

A kormány az átvilágítást követően folyamatosan teszi közzé az Orbán-kormányok kormányüléseinek összefoglalóit. A 2011-es dokumentációkat a kormany.hu oldalról lehetséges elérni, ahogy a korábbi, 2010-es iratokat is.

Címlapról ajánljuk
KRESZ-szigorítás: az átlagsebesség méréséről érkeztek sorsdöntő számok

KRESZ-szigorítás: az átlagsebesség méréséről érkeztek sorsdöntő számok

A néhány hete lezárult közlekedésbiztonsági kérdőívet több mint 300 ezren töltötték ki, és az átlagsebesség-mérés bevezetését a válaszadók 72 százaléka támogatta – közölte Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. Az e-rollerek ügyében már bejelentették a szigorítást, a részletek is megvannak, a tervezet társadalmi egyeztetésen van.
inforadio
ARÉNA
2026.10.30. péntek, 18:00
Révész Renáta Liliána
pszichológus, gyásztanácsadó
Csendes fordulat a magyar bankoknál: nem a bankszámlát viszik el az ügyfelek, csak a fizetést

Csendes fordulat a magyar bankoknál: nem a bankszámlát viszik el az ügyfelek, csak a fizetést

Egyre több fizetés intézhető elektronikusan, de ettől még nem lesz olcsóbb a bankolás. Miközben a hazai pénzforgalmi bevételek 2025-ben 18 százalékkal emelkedtek, a külföldi szolgáltatóknál történő online számlafeltöltések értéke több mint 55 százalékkal nőtt. A két adat együtt kellemetlen kérdést vet fel. Meddig lehet árat emelni egy olyan piacon, ahol az ügyfélnek már nem kell bankot váltania ahhoz, hogy máshol fizessen? November 10-én erről a témáról is szó lesz a Portfolio Banking Technology konferenciáján. Regisztráció és részletek itt!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×