Infostart.hu
eur:
365.17
usd:
320.45
bux:
152252.98
2026. szeptember 24. csütörtök Gellért, Mercédesz
hungarian, HUF, 20,000, banknotes,
Nyitókép: ZenitX/Getty Images

Elemző: nagy a hiány, legfeljebb egy rendkívüli intézkedéssel lehet tartható a cél

Novemberben 586 milliárd forintos hiányt halmozott fel a központi költségvetés. Ezzel az első 11 hónapban már 4000 milliárd forint fölé emelkedett deficit. A Portfolio elemzője szerint kérdéses lehet, hogy a kormány tudja-e tartani az 5,2 százalékos megemelt hiánycélt.

A központi költségvetés 586,7 milliárd forintos hiánnyal zárta a novemberi hónapot, ami a korábbi néhány évhez képest egyébként nem kimagasló - mondta Csiki Gergely, a Portfolio elemzője az InfoRádiónak. Mint mondta, 2021-22-ben már volt 800-1000 milliárdos is a hiány, 2020-ban is 600-700 milliárd forint körül volt, de hangsúlyozta, ezek rendkívüli évek voltak. A 2023-as novemberi hiány is ezekhez hasonló lett. Megemlítette még, hogy

az állam novemberben jutott az MVM osztalékelőlegéhez, 309 milliárd forinthoz, de

enélkül majdnem 900 milliárd forintra rúgott volna a novemberi hiány, ami a valaha volt második legnagyobb deficit lett volna.

A kérdésre, hogy teljesíthető-e a megemelt hiánycél, a szakértő azt mondta: mivel már csak egy hónap van hátra az évből, ez szinte lehetetlen vállalkozás. Mint fogalmaz, néhány héttel ezelőtt is ezt vetítették még előre az akkor eredményszemléletű és utolsó negyedéves mozgástereket látva.

A kormány mostanra 4166 milliárd forintra emelte az idei hiánycélt, ehhez képest az első 11 hónapban 4074 forintban teljesült a költségvetési deficit, vagyis csak mintegy 90 milliárd forintnyi mozgástere maradt decemberre. A múltbeli tapasztalatok szerint már nagy változások nem történnek a költségvetés folyamataiban, és ez alapján

szinte lehetetlen, hogy beavatkozás nélkül beleférjen ebbe a 90 milliárd forintba a decemberi költségvetési egyenleg.

Hozzátette, az elmúlt években jellemző volt egy év végi nagy kiköltekezés több százmilliárd forintos mínuszokkal, most ez nem valószínű.

Csiki Gergely szerint fontos felvetés, hogy a kormány ragaszkodik-e egyáltalán az 5,2 százalékos hiánycélhoz. Ha igen, és nem teljesülne a 3,9 százalékról egyszer már megemelt szint, az presztízsveszteséggel járna. Eddig ugyanis mindig tudta tartani a kormány, amit módosított célként vállalt.

Az elemző a lehetséges intézkedések kapcsán felemlegette a 2022. december 23-án, a Magyar Közlönyben megjelent extraprofitadó-emelést, ami váratlanul ért több szektort is, többek között a gyógyszeripart, illetve a biztosítókat. Azzal a lépéssel az állam szinte azonnal képes volt elszámolástechnikailag, 2022-re vetítve visszamenően pluszbevételhez jutni.

Hozzátette, ilyesmi akár idén is elképzelhető, ugyanis más eszköz, amellyel rövid időn belül javítani tudja egész évre vetítve a költségvetés egyenlegét, nemigen van a kormány kezében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hack Péter az Arénában: nyilvánvalóan lesz rivalizálás a vagyonvédelmi hivatal és az ügyészség között

Hack Péter az Arénában: nyilvánvalóan lesz rivalizálás a vagyonvédelmi hivatal és az ügyészség között

Komoly kockázat, ha nem tisztázzák időben a két hivatal hatásköreit – hívta fel a figyelmet Hack Péter jogtudós, az ELTE emeritus professzora az InfoRádió Aréna című műsorában, hozzátéve: kérdés, ki hoz majd döntést, ha vita lesz a szervezetek között. Úgy véli: nagyon jó, hogy nem a kormány mondja meg, ki lesz a jelölt a legfőbb ügyészi pozícióra, de a jelenlegi vitát az ügyészség válsága miatt mielőbb le kell zárni, és az államfőnek olyan személyt vagy akár többet is kell jelölnie, akit a szakma és a parlament is elfogad.

Merre menekülnek az oroszok a háború elől? – Trendek a szakértőtől

Nyolcszor annyian terveznek kivándorolni most, mint májusban egy orosz civil szervezet adatai szerint – írja a Migrációkutató Intézet friss elemzésében. Dócza Edith Krisztina, az intézet vezető elemzője az InfoRádióban azt mondta: néhány szomszédos ország szigorított, de megjelentek új országok is a menekülő oroszok célállomásai között.
inforadio
ARÉNA
2026.09.24. csütörtök, 18:00
Tóth Gábor
a Magyar Kórházszövetség elnöke
Mi lesz az MNB forradalmi döntése után? És miért pont most kellett ezt meglépni?

Mi lesz az MNB forradalmi döntése után? És miért pont most kellett ezt meglépni?

2028-tól a jelenlegi 3 százalékról 2,5%-ra csökkenti inflációs célját a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mely fenntartja a cél körüli plusz-mínusz egy százalékpontos toleranciasávot – jelentette be kedden a jegybank. Ezzel több mint húsz év után először változik a monetáris politika egyik legfontosabb horgonya. Emellett a jegybank arról is döntött, hogy jövőre az eddigi tizenkettő helyett csak nyolc kamatdöntő ülést tart, vagyis ritkábban ülésezik majd a Monetáris Tanács. De mit jelentenek ezek pontosan a monetáris politika szempontjából? Tényleg most tette meg az első lépést Magyarország az euróbevezetés felé vezető úton?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×