Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
NAK/Lévai Zsolt
Nyitókép: NAK/Lévai Zsolt

Igazi szuperélelmiszer a gomba

Minden étrendbe beilleszthető a gomba. Nem véletlen, hogy a magyarok tányérján is egyre gyakrabban előfordul a sajátos ízvilágú alapanyag. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet adatai szerint évente 22-23 ezer tonna gombát termesztenek Magyarországon, ebből 60 százalék megy exportra.

Mint minden élelmiszernél, a gombánál is komoly veszteséget jelentett – a termelőknek és a fogyasztóknak egyaránt – a Covid-járvány, mára azonban sikerrel lábalt ki az ágazat – mondta Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának elnöke az InfoRádióban. 2020-ban az egy főre jutó éves gombafogyasztás hazánkban fejenként körülbelül egy kilogramm volt, az akcióknak és különböző promóciós programoknak, valamint a termék minőségének köszönhetően mostanra ez a mennyiség másfél kilóra emelkedett, bár ez még így is elmarad a három kilogrammos európai átlagtól.

„Egyre inkább teret nyer az étkezésben, végtére is egy szuperélelmiszer”

– fogalmazott a szakember, aki úgy véli, Magyarországon a gomba az egyik legfontosabb élelmiszer, ami az egészségmegőrzésben komoly szerepet játszhat. Mint mondta, a gomba se nem növény, se nem állat, de nagyon komoly beltartalmi értékkel rendelkezik, húspótlóként is használható, alapélelmiszere lehet a növényi élelmet nem fogyasztóknak, vegetáriánusoknak, de minden ételhez tökéletes.

"Szuperélelmiszernek magas fehérjetartalma miatt nevezhető, de kedvező az aminosav összetétele, alacsony energiatartalmú, magas a víz- és élelmirost-tartalma, nem tartalmaz koleszterint, A-, B1,2,3,5,9- vitamint-forrás és kiemelkedően magas D-vitamin tartalommal bír" – jegyezte meg Mártonffy Béla.

Magyarországon a gombatermelésnek egyébként nagy hagyományai vannak. Most 20-22 ezer tonna gombát állítunk elő évente. A termelés 90 százaléka csiperke, 7-8 százaléka laskagomba, 2-3 százalékát pedig a különlegesebb fajták adják, mint például a siitake vagy ördögszekér. Az osztályvezető érdekességként megjegyezte: a laskagombát a húsokhoz hasonlóan ki lehet rántani és szinte megkülönböztethetetlen a bécsi szelettől.

Az itthon megtermelt csiperkegomba mintegy 60 százaléka exportra kerül. A kivitel jelentős részét, csaknem 75 százalékát friss gombaként szállítják a külpiacokra (Ausztria, Szlovénia, Szlovákia, Románia irányába), a fennmaradó 25 százalék konzerv formájában jut el az exportpiacokra (Olaszország, Ausztria). Laskagomba friss piaciként főként itthoni, valamint a német és a román piacra kerül. Az egzotikus gombák a friss piacon korlátozott mennyiségben érhetők el.

Kiemelte azt is, hogy

a precíziós gazdálkodás, a digitális mezőgazdaság legmagasabb szintjét jelenti a gombatermelés;

ma már nagyrészt nem pincékben, hanem modern gombaházakban termesztik, és már a robotizáció is beindult ezen a területen. „Olyan óriási fejlődés van, hogy talán a mezőgazdaság legmodernebb ágazata az üvegházi termelés mellett a gombatermelés.”

A legnagyobb termesztő terület a közép-magyarországi régióban, ezen belül Budapesten és a főváros környékén összpontosul. Az országban termesztett csiperkegombának 45 százalékát ebben a régióban termesztik. Meghatározó csiperkegomba-termesztő terület van Győr-Moson-Sopron és Heves megyében is.

A laskagomba kiemelt termesztő körzetei között szerepel Kecskemét és környéke, a Duna-Tisza köze, Budapest és környéke, valamint Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye – sorolta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának elnöke, aki úgy véli, hogy a következő időszakban még inkább fejlődni fog a hazai gombatermelés.

NAK/Lévai Zsolt
NAK/Lévai Zsolt

Intenzíven termeszthető, egy négyzetméter felületen akár 250-300 kilogramm gombát lehet előállítani. Ugyanakkor ekkora mennyiség eléréséhez komoly beruházásokra van szükség: biztosítani kell a megfelelő klimatikus viszonyokat, illetve a szén-dioxid, a páratartalom és a szűrt levegő arányát. Sajnos más mezőgazdasági ágazatokhoz hasonlóan a gombatermesztők körében is egyre súlyosabb problémaként merül fel a generációváltás hiánya – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös sajtóközleményében.

Ezen felül a hazai gomba megfizethető, helyben és fenntartható módon, korlátozott vízfelhasználással termeszthető, ráadásul felhasználásakor alig keletkezik hulladék. Fontos, hogy a gombát csak rövid ideig tartsuk folyó víz alá, de sose hámozzuk meg, hiszen értékes tápanyagokat tartalmaz a külső borítása is. A gombáknak nem csak a kalapjuk, hanem a tönkjük is felhasználható – emlékeztetnek egyebek mellett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: a vasúti katasztrófa lenullázta a kormány választási esélyeit Spanyolországban

Szakértő: a vasúti katasztrófa lenullázta a kormány választási esélyeit Spanyolországban

Háromnapos nemzeti gyász van Spanyolországban a szerda reggeli vasúti kataszrófa miatt. A mentési munkálatok jelenleg is zajlanak, a halálos áldozatok száma: 69, de továbbra is 70 eltűnt személyt keresnek. A szerencsétlenség egy súlyosan feszült országban történt, ahol egy hónap múlva előrehozott választásokat tartanak. Lénárt András Spanyolország szakértőt, a Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszékének docensét kérdezte az InfoRádió a helyzetről.

Kiderült ki a legnagyobb nyertes – és a vesztes is

Csökkenő kiadásokkal és növekvő bevételekkel számol a kormány. A minisztériumoknál jelentős az átrendeződés.
Sokat kapnának az önkormányzatok a 2027-es költségvetésből, de nem minden arany, ami fénylik

Sokat kapnának az önkormányzatok a 2027-es költségvetésből, de nem minden arany, ami fénylik

Több mint 500 milliárd forinttal, 12 százalékot meghaladó mértékben növekedhetnek az önkormányzati rendszerbevételei 2027-ben a 2026-os módosított költségvetéshez képest – derül ki a kormány péntek éjjel kiadott tervezetéből. A települések több állami támogatáshoz jutnak, csökken a szolidaritási hozzájárulás, és a beruházásokra is jelentősen több pénz jutna. A forrásbővülés azonban nem jelenti automatikusan a városházák pénzügyi önállóságának erősödését, mert a többlet jelentős része meghatározott közfeladatokhoz és emelkedő működési költségekhez kapcsolódik. A települések vezetői várhatóan elégedetlenek lesznek majd, kérdés, hogy még a parlamenti és bizottsági vitákban milyen módosításokat sikerül kiharcolni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×