Októberben 4 millió 757 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma - a hazai elsődleges munkaerőpiacon 26 ezer új munkahely jött létre, a közfoglalkoztatottak száma 8 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók száma 12 ezerrel nőtt -, illetve a munkanélküliség is alacsony szinten van, vagyis feszes a munkaerőpiac, nem nagyon van változás a számokban.
Azt azonban megkérdeztük Horváth Andrástól, az MBH Bank vezető elemzőjétől, hogy mégis hogyan lehetséges ez, miközben Magyarországon az első félévben recesszió volt, ez pedig akár meg is rendíthette volna a piacot.
"Éles viták folynak erről Amerika és Európa gazdaságainak esetében is, csakúgy, mint itthon. Ráadásul itthon nem is csak stabil a munkaerőpiac, mert ha a foglalkoztatottak számából indulunk ki, még növekedés is van, 0,1 százalék a legutolsó időszakban. Még a megemelkedett kamatszintek sem segítenek, kifejezetten a gazdaság és a munkaerőpiac hűtését célozzák most már tényleg hosszú ideje. Úgyhogy ez meglepetés a szakértők, az elemzők és a jegybankok számára is. Vélhetően a fő ok az lehet, hogy
a vállalkozások vezetői arra számítanak: ez egy rövid, alacsony intenzitással lezajló recesszió lesz,
és a következő negyedévekben már újra nőhet a gazdaság, és újra szükség lesz munkaerőre ahhoz, hogy a keresletet ki tudják majd elégíteni."
Emlékeztetett, nem volt olyan régen a világjárvány, amikor is a vállalkozások fejvesztve építették le tízezerszám a munkaerő-állományt, de a helyreálló keresletre nem tudtak megfelelő módon reagálni, a cégek tehát megtanulhatták a leckét.
"Igyekszik a legtöbb vállalkozás, ahol csak lehet, megtartani a munkavállalóját, amennyire tudja és a likviditása engedi, még úgy is, hogy esetleg kisebb kereslettel is kell számolni. Ez is azt mutatja, hogy a vállalkozások rövid, enyhe recesszióra számítanak, mint ahogy az adatokból is látszik, hogy a magyar gazdaság a harmadik negyedévben ki is lépett ebből" - részletezte Horváth András.