Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Az Európai Unió zászlaja tükröződik az Európai Bizottság épületének ablakain Brüsszelben 2020. december 19-én. Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján december 31-ig tartó - vagyis nem egészen két hét múlva lejáró - átmeneti időszak kezdődött el azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről. Mindeddig azonban nem sikerült megállapodást elérni.
Nyitókép: MTI/AP/Virginia Mayo

Uniós biztos: az eddigi magyar intézkedések nem elégségesek

Az Európai Bizottság nem folyósíthat semmiféle forrást Magyarországnak mindaddig, amíg a magyar kormány minden követelményt nem teljesített, illetve a hiányosságokat nem orvosolta – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa Strasbourgban.

Didier Reynders, az Európai Parlament plenáris ülésének a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének folyamatos veszélyeztetése, valamint az uniós finanszírozás feltételeinek nem teljesítése Magyarországon címmel tartott vitáján hangsúlyozta: több reform, egyebek mellett az igazságszolgáltatást érintő intézkedés megvalósítása folyamatban van Magyarországon.

Magyarország nagyon sok mindent megtett már, de bizonyos kérdések továbbra is nyitattak maradtak – tette hozzá. A bíróság függetlenségének, a szexuális kisebbségekhez tartozók jogainak hiányosságai, a gyermekvédelmi törvény, illetve az akadémiai szabadság biztosítását szavatoló jogszabályok nem elégségesek – mondta. Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a brüsszeli testület aggályainak kezelésére hozott magyar intézkedések végrehajtását – húzta alá Reynders.

Johannes Hahn költségvetésért felelős biztos közölte: az Európai Unió Tanácsa megtiltotta, hogy új jogi kötelezettségvállalás jöjjön létre a közhasznú alapítványokkal bármely európai program végrehajtására, ugyanis összeférhetetlenség kockázata áll fenn a vezetésüket illetően. Azt mondta, történtek változások Magyarországon, de az eddigi intézkedések nem elégségesek.

Az Európai Bizottságnak december 15-ig kell elfogadnia helyzetértékelését arról, hogy Magyarország részben vagy egészben megoldotta-e a problémákat,

majd több további lépés megtétele után lehetősége van arra, hogy a megszorításokat törölje – tájékoztatott az uniós biztos.

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP) delegációjának vezetője felszólalásában azt mondta, az EP "mániája", hogy politikai támadásokkal segítsék magyarországi elvbarátaikat, a magyar "dollárbaloldalt". Piszkos hatalmi játszmát folytatnak, Magyarország önállósága ellen intéznek támadásokat, közben meg a jogállamiságról "handabandáznak" – mondta.

"Bárhogyan is mesterkedjenek, nem fogunk úgy táncolni, ahogy Brüsszelben fütyülnek! Megvédjük a nemzeti szuverenitásunkat" - fogalmazott.

Kijelentette: "el kell zavarni" a háborúpárti brüsszeli bürokratákat. "Migránssimogató" politika helyett meg kell védeni az EU külső határait az illegális migránsokkal szemben - mondta Deutsch Tamás, és hozzátette: Magyarország változatlanul elutasítja Brüsszel "genderideológiai őrületét" is.

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke azt mondta, a strasbourgi EP-vita a Magyarország-ellenes szappanopera újabb epizódja, mely hiteltelen, tényeket és igazságot morzsákban sem tartalmaz.

A vita politikai zsarolás, hogy térdre kényszerítsék Magyarországot, amiért a béke pártján áll, ellenzi az illegális migrációt, és megvédi a gyermekeket a genderideológiától – mondta.

"Megvédjük önállóságunkat. Elég volt a kártyavárként épülő, egyre abszurdabb magyar-ellenes kampányból. Ahogy Európa-szerte rengetegen várják: változás kell, és változás lesz jövő júniusban. El a kezekkel Magyarországtól" - tette hozzá Gál Kinga.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője hozzászólásában azt mondta, ha Magyarország bármit is teljesít, az EP még dühödtebben támadja, a cél ugyanis nem a megállapodás megszületése.

"Itt színtiszta politikai zsarolás folyik"

- fogalmazott. A jelenlegi korrupt, leszerepelt brüsszeli elit nem maradhat a helyén. Eljött az idő a változásra - zárta gondolatait Hidvéghi Balázs.

Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) EP-képviselője felszólalásában azt mondta, a vita azt jelenti, hogy az egyre radikalizálódó baloldal "kétségbeesett, de egyáltalán nem lebecsülendő igyekezettel" zsarolja az Európai Bizottságot és az Európai Unió Tanácsát, hogy végleg megakadályozza, hogy Magyarország hozzáférjen a neki járó uniós forrásokhoz.

Végezetül reményét fejezte ki, hogy a jövőre esedékes európai választásokat követően a demokrácia és a párbeszéd lehetősége erősödni fog az Európai Parlamentben.

Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője felszólalásában azt mondta: semmi sem változott Magyarországon, Magyarország nem akarja teljesíteni az Európai Bizottság kéréseit. Orbán Viktor nem tud változni és nem akar változást, az ugyanis hatalma elvesztéséhez vezetne - húzta alá a politikus.

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában kijelentette: nem szabad engedni semmiféle zsarolásnak, a pénzek kifizetésének felfüggesztése az Orbán-kormány számára minden feltétel nélkül a legkevesebb kell, hogy legyen. Az uniós bizottságnak azt kell értékelnie, hogy a meghozott intézkedések mögött valóban van-e politikai szándék a változásra.

Ha engednek a zsarolóknak, a zsarolók újra zsarolni fognak

- tette hozzá Cseh Katalin.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik-Konzervatívok EP-képviselője beszédében példákon keresztül mutatta be, hogy véleménye szerint milyen a jogállamiság helyzete Magyarországon, ahol - szavai szerint - már évek óta rendeleti kormányzás folyik. A példák között az EP-képviselő a Nemzeti Múzeum igazgatójának leváltását, az egyik budapesti egyetem oktatójának elbocsátását és a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetőjének és munkatársainak felmentését sorolta.

Az esetek arról tanúskodnak, hogy a magyar kormány a maga által megalkotott törvényeket, sőt alkotmányt sem tartja tiszteletben - jelentette ki. Az uniós források a magyar embereknek járnak, de amíg a fenti eseteket ki nem vizsgálták, inkább ne bízzák az elosztásukat az Orbán-kormányra - tette hozzá a politikus.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×