Infostart.hu
eur:
355.9
usd:
305.81
bux:
130916.32
2026. május 27. szerda Hella
money
Nyitókép: guinevra/Getty Images

A szakszervezeti szövetség magasabb garantált bérminimum-emelést kér a kormánytól

Legalább 15 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelést tart elfogadhatónak a Magyar Szakszervezeti Szövetség – mondta az InfoRádiónak a szervezet elnöke. Zlati Róbert hozzátette: csak gyorsabb ütemű emelésekkel érhető el, hogy a minimálbér felzárkózhasson a mediánbér 60 százalékára.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár azt mondta az M1 csatorna egyik műsorában, hogy még idén emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A politikus tájékoztatása szerint egy olyan javaslat került a kormány asztalára, amely alapján előre lehetne hozni akár december elsejére is a két bérelem kifizetését, amivel elsősorban a hátrányos helyzetű embereket lehetne kompenzálni a 2023-as évre vonatkozóan.

Az előrehozott béremelést eredetileg a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kezdeményezte, így Zlati Róbert, a szervezet elnöke különösen örömtelinek tartaná, ha az ügyben minél előbb kormánydöntés is születne.

A garantált bérminimumot ugyanakkor továbbra is vita övezi, a MASZSZ ugyanis a 10 helyett legalább 15 százalékos emelést tartana elfogadhatónak.

„Ha figyelembe vesszük, hogy a garantált bérminimum esetében csak 14 százalékos minimálbér-emelés valósult meg erre az évre és ehhez hozzávesszük, hogy a kormány a nyugdíjkorrekcióval tulajdonképpen elismerte, 18,5 százalékos infláció várható idén, akkor már eleve van egy 4,5 százalékos elmaradás” – részletezte a MASZSZ elnöke.

Hozzátette: a jövő évi várható inflációval kalkulálva már 10 százalék feletti lehet ez az elmaradás. Ahhoz pedig, hogy reálbér-növekedés valósulhasson meg és a magyar bérek kedvezőbb képet mutassanak az európai rangsorban is, a szakszervezet indokoltnak tartja a 15 százalékos emelést a garantált bérminimumot illetően.

Zlati Róbert elismerte, a béremelés több munkaadónak is nehézséget okozhat, ugyanakkor úgy véli, hogy a többség minden gond nélkül végre tudja hajtani. Mint fogalmazott,

több tízezer forintos emelésről van szó, ami talán nem jelent akkora terhet az érintetteknek, hogy ne lehessen ezt érvényesíteni.

A szakszervezeti elnök kiemelte: számos hivatalos fórum megerősítette az elmúlt időszakban, hogy Magyarországon kiemelkedő mértékben növekedett a profit. „Azt gondolom, hogy amiben remélhetőleg hamarosan megegyezünk, azt mindenki tudja majd teljesíteni” – bizakodott.

Korábban munkaadók és munkavállalók közösen javasolták a kormánynak, hogy a magas infláció miatt év végén legfeljebb 100 ezer forint értékben egy egyszeri, adómentes bérkompenzáció járhasson a dolgozóknak. Hivatalos döntés ugyan még nincs az ügyben, de a szakszervezetek információi szerint a kormány elvetette ennek a lehetőségét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Szigorítana a migrációs szabályokon az Európa Tanács. A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése. A részletekről Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszélt az InfoRádióban.

Rendszerváltás körvonalazódik a közoktatásban

A kormány felülvizsgálja a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben jelent meg.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Az Országgyűlés keddi ülésén több politikailag érzékeny kérdésben is döntés született: a képviselők két új vizsgálóbizottság felállításáról határoztak, amelyek egyfelől a kegyelmi botrány felelőseit és a gyermekvédelem rendszerszintű problémáit, másfelől az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint az 1987 és 2000 közötti spontán privatizáció politikai felelősségi láncát vizsgálják majd. A parlament emellett fenntartotta Kocsis Máté mentelmi jogát is. Távozik posztjáról Hajdu János, a TEK főigazgatója, a kormány pedig hamarosan benyújthatja a rendőrségi szervezetrendszer átalakításáról szóló javaslatát. Közben az is eldőlt, hogy Orbán Árpád vezeti majd a Tisza frakcióját a budapesti közgyűlésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×