Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 27. szombat László
money
Nyitókép: guinevra/Getty Images

A szakszervezeti szövetség magasabb garantált bérminimum-emelést kér a kormánytól

Legalább 15 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelést tart elfogadhatónak a Magyar Szakszervezeti Szövetség – mondta az InfoRádiónak a szervezet elnöke. Zlati Róbert hozzátette: csak gyorsabb ütemű emelésekkel érhető el, hogy a minimálbér felzárkózhasson a mediánbér 60 százalékára.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár azt mondta az M1 csatorna egyik műsorában, hogy még idén emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A politikus tájékoztatása szerint egy olyan javaslat került a kormány asztalára, amely alapján előre lehetne hozni akár december elsejére is a két bérelem kifizetését, amivel elsősorban a hátrányos helyzetű embereket lehetne kompenzálni a 2023-as évre vonatkozóan.

Az előrehozott béremelést eredetileg a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kezdeményezte, így Zlati Róbert, a szervezet elnöke különösen örömtelinek tartaná, ha az ügyben minél előbb kormánydöntés is születne.

A garantált bérminimumot ugyanakkor továbbra is vita övezi, a MASZSZ ugyanis a 10 helyett legalább 15 százalékos emelést tartana elfogadhatónak.

„Ha figyelembe vesszük, hogy a garantált bérminimum esetében csak 14 százalékos minimálbér-emelés valósult meg erre az évre és ehhez hozzávesszük, hogy a kormány a nyugdíjkorrekcióval tulajdonképpen elismerte, 18,5 százalékos infláció várható idén, akkor már eleve van egy 4,5 százalékos elmaradás” – részletezte a MASZSZ elnöke.

Hozzátette: a jövő évi várható inflációval kalkulálva már 10 százalék feletti lehet ez az elmaradás. Ahhoz pedig, hogy reálbér-növekedés valósulhasson meg és a magyar bérek kedvezőbb képet mutassanak az európai rangsorban is, a szakszervezet indokoltnak tartja a 15 százalékos emelést a garantált bérminimumot illetően.

Zlati Róbert elismerte, a béremelés több munkaadónak is nehézséget okozhat, ugyanakkor úgy véli, hogy a többség minden gond nélkül végre tudja hajtani. Mint fogalmazott,

több tízezer forintos emelésről van szó, ami talán nem jelent akkora terhet az érintetteknek, hogy ne lehessen ezt érvényesíteni.

A szakszervezeti elnök kiemelte: számos hivatalos fórum megerősítette az elmúlt időszakban, hogy Magyarországon kiemelkedő mértékben növekedett a profit. „Azt gondolom, hogy amiben remélhetőleg hamarosan megegyezünk, azt mindenki tudja majd teljesíteni” – bizakodott.

Korábban munkaadók és munkavállalók közösen javasolták a kormánynak, hogy a magas infláció miatt év végén legfeljebb 100 ezer forint értékben egy egyszeri, adómentes bérkompenzáció járhasson a dolgozóknak. Hivatalos döntés ugyan még nincs az ügyben, de a szakszervezetek információi szerint a kormány elvetette ennek a lehetőségét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Hegedűs Zsolt szerint a hőség nem egyszerű kellemetlenség, hanem komoly egészségi kockázatot jelent és különösen veszélyeztetettek az idősek, a várandósok, a kisgyermekek, a krónikus betegek, a szív- és érrendszeri betegségben érintettek, valamint azok, akik rosszul viselik a nagy meleget.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Ha ma Budapesten tönkremegy egy pad vagy kátyús lesz egy út, a városlakó gyakran nem tudja, kihez kell fordulnia. A probléma ott kezdődik, hogy ezt sok esetben még maguk az üzemeltetők sem tudják egyértelműen megmondani. A fővárosban ugyanis kétszintű önkormányzati rendszer működik, amelyben a fővárosi és kerületi feladatok határai sok esetben elmosódnak. Fenntartói szürke zónák, torz felelősségi viszonyok és átfedő hatáskörök nehezítik az üzemeltetést, az átfogó fejlesztéseket pedig a széttagolt döntéshozatali rendszer lassítja. A végeredmény egy olyan intézményi struktúra, amely sokszor még a szereplők számára sem egyértelmű, és egyre nehezebben teszi kormányozhatóvá Budapestet. A Budapest előtt álló rendszerszintű intézményi, gazdasági, infrastrukturális és ingatlanfejlesztési kihívásokat, valamint a lehetséges kitörési pontokat bemutató cikksorozatom ezen cikkében a főváros és a kerületek viszonyát, vagyis a kétszintű önkormányzatiság máig rendezetlen szerkezetét vizsgálom meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×