A Költségvetési Tanács nemrég elkészült elemzése alapján várható volt, hogy a kormány közbelép - így is történt és 5,2 százalékra emelte az idei hiánycélt. Még ehhez is feszes gazdálkodásra van szükség
– mondta Windisch László a 24.hu-nak. Az Állami Számvevőszék elnöke szerint a jövő évi 2,9 százalékos hiánycél teljesítéséhez is nagyon szigorú, takarékos, fegyelmezett költségvetési gazdálkodás szükséges.

Mint mondta, nem számított olyan mértékű adóvisszaesésre a kormány, mint amilyen megtörtént, de nem is számíthatott, hiszen az előirányzatokban ez nem szerepelt. Megvalósultak azonban azok a makrogazdasági veszélyek, amelyeket egy éve a Költségvetési Tanács jelzett – igaz, akkor még okkal lehetett bízni ezek elkerülésében. Az államadósság finanszírozása például jelentősen drágább lett a tervezettnél, de a rezsivédelem is jelentős tételnek számít.

"Az infláció magas maradt, a reáljövedelmek csökkenése a fogyasztás jelentős visszaeséséhez vezetett, ami az adóbevételekben is megmutatkozik. Ez jelentősen mozgatja a költségvetést. De nemcsak a fogyasztással van baj, hanem a beruházások is jelentősen visszaestek, a várt 1,5 százalékos GDP-növekedés helyett inkább

0 százalék körüli stagnálás várható idénre,

de van aki egy kisebb visszaesést jósol. Az Európai Bizottság 0,5 százalékos növekedést prognosztizál Magyarországra" - emlékeztetett a szakember.

Jövőre már sem ő, sem más szakértők nem számítanak hiánycél-emelésre; 2024-ben és 2025-ben is erőteljesen növekedhet a magyar gazdaság, az infláció meredeken csökkenni fog, elérve a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott inflációs célt. Csökkenni fog a finanszírozás költsége a vállalkozások számára is.

Windisch László egykori jegyanki elnökként

nem tartja kizártnak, jövőre, az év egy szakaszában az ország elérje a jegybanki inflációs célsávot

(3 százalékos középértékkel 2-4 százalék közötti érték).

Az ÁSZ két vizsgálatot is folytat az uniós pénzek elosztása kapcsán. Nnem egy-egy konkrét esetet néznek meg, hanem a mögötte lévő mechanizmust vizsgálják, azt, hogy betartják-e a támogatási döntésnél a szabályokat.

• Az egyik a lombkoronasétányos üggyel kapcsolatos,
• a másik a brexit alkalmazkodási alappal kapcsolatos döntéseket vizsgálja.

Utóbbi lesz kész elsőként, a jelentés már véleményezési szakaszban van. Windisch László megjegyezte még, hogy az ÁSZ egy költségvetésből gazdálkodó szerv belső kontrollrendszerét vizsgálhatja, így pedig minden költésére hatással van, az EU-forrásúakra is.

A jegybank veszteségét a kormány döntése szerint nem kell a költségvetésből kifizetni, ennek elkerülésére változtatnak a jegybanktörvényen. Mentesítik a költségvetést e teher alól, azzal a kitétellel, hogy a jegybank "belátható időn belül" ledolgozza a veszteséget a későbbi évek nyereségével szembe állítva. Ezzel kapcsolatban az ÁSZ-elnök kiemelte:

később mégis megoldást kell majd találni e pénz pótlására, mert az MNB nem fogja tudni kitermelni.

Az szerinte rendben van, hogy ne kelljen most a költségvetésből kifizetni, hiszen más országokban is van negatív tőke a jegybankoknál, Csehországban például évtizedek óta így van és nincs árstabilitási kockázat. A konkrét időpont hiányával sincs gond a szakember szerint, hiszen az nem egzakt tudomány, hogy milyen tőkére és milyen időtávon van szüksége a jegybanknak. (Sőt az is vita tárgyát képezi, hogy van-e szüksége tőkére egy jegybanknak vagy nincs, mert veszteségelnyelő képességre például nincs szüksége, hiszen tud pénzt nyomtatni; akkor milyen egyéb funkciója és szerepe van a jegybank tőkéjének?)

"Az viszont nem igaz, hogy a jegybank képes lenne ezt hosszabb távon kitermelni. Kamateredménye az elmúlt 10-12 évből 4-ben volt pozitív, akkor is talán csak mintegy 130 milliárd forint. Ha az árfolyamok változása miatti nyereségből kellene visszapótolni a hiányzó összeget, az is csak nagyon sok idő alatt lenne lehetséges és az implikálna valamiféle kamatpályát, amitől ódzkodna a jegybank, hiszen nincs árfolyamcélja. Előbb-utóbb rendezni kell az MNB veszteségét" - szögezte le.