"A szervezők külön hangsúlyozták, hogy mennyire nagy érték az első háromban lenni és ezt az oklevek hasonlóságával is érzékeltették" – mondta Heimann Zoltán. Azt is elmesélte, hogy a részben egyetemi professzorokból álló bírálóbizottság körbejárta a családi szőlőbirtokokat, és a borok minősége mellett még sok más tényezőt is figyelembe vett az értékelésnél. Például az épített tájat, a szőlőbirtok állapotát, a borászati üzem minőségét, a vendéglátást és a különböző kiegészítő elemeket. A 100 pontos értékelési rendszerükben ebből egy komplex minősítés állt össze.

"Számunkra fontos, hogy a borainkat jó áron el tudjuk adni. De az is nagyon lényeges, hogy visszatérő vásárlóink legyenek, mert igazából ők határozzák meg egy borászat minőségét" – hangsúlyozta.

"A borainkhoz olyanfajta közeget igyekszünk társítani, ami a gasztronómiát, az épített környezetet és a közvetített kultúrát is hordozza" – folytatta Heimann Zoltán. Mint mondta, arra törekednek, hogy minél több fogyasztói kategóriát meg tudjanak szólítani a fiataloktól kezdve az igényes középosztályon keresztül

mindazokat, aki partnerek lehetnek a kulturált és minőségi borfogyasztásban.

Ezért kiállításokat és koncerteket szerveznek, van kertmozijuk és nagy hangsúlyt fektetnek a gasztronómiára. A birtok megismertetését ugyancsak személyes ügynek tekintik. "Én magam vagyok, aki a pincét, illetve a borainkat bemutatja, és én vágom a disznót is vacsorákhoz, míg a feleségem az ételeket készíti. Ez a személyes érintettségünk adja a birtok imázsát" – magyarázta.

A boraikról szólva Heimann Zoltán elmondta, hogy éppen egy generációváltás közepén járnak. Míg feleségével a klasszikus borvonalat képviselik, világot látott, külföldön tanuló fiuk már egy másik, modernebb irányzatot honosít meg. A hagyományos borvonalat a Merlot és Cabernet bázisára épülő cuvée-k adják. Az SXRD, a Birtokbor, a Magnus cuvée,vagy éppen a Barbár bor szinte minden jobb étterem kínálatában szerepel.

Heimann Zoltán fia emellett az exportot szeretné felfejleszteni,

amelyben inkább a tradicionális közép-európai fajtákkal érnek el nagy sikereket. Ez náluk a kadarkát és a kékfrankost jelenti, amelyeket korszerű ökogazdálkodásban termesztik, viszont a borokat már spontán erjesztéssel, terítetlenül, részben egész fürtösen készítik.

"Furcsa, modernnek ható, de inkább archaikus technológia felé nyúlunk ezzel vissza, ami izgalmas, új irányt ad a borászatunknak" – mondta Heimann Zoltán, majd hozzátette: a külföldi sikereket követően ez az új irányzat már Magyarországon is kezd felépülni.