Infostart.hu
eur:
385.47
usd:
331.77
bux:
122130.34
2026. január 16. péntek Gusztáv
Földgázkút a Békés vármegyei Nyékpusztán 2023. február 12-én. Az Energiaügyi Minisztérium közlése szerint február 13-án áll üzembe az első kút a Sarkad térségében feltárt szénhidrogén-lelőhelyen és a napokban megkezdődik a második kút fúrása is.
Nyitókép: MTI/Lehoczky Péter

A szakértő elmagyarázza, veszélyben van-e Magyarország földgázellátása

Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézet kutatója elemzésében – több lehetséges forgatókönyvet ismertetve – hazánk földgázfogyasztásának várható alakulását részletezi a következő téli időszakokra vonatkozóan.

Toldi Ottó vezető kutató az MCC Klímapolitikai Intézet honlapján közzétett elemzésében azt vizsgálta, hogy áll jelenleg Magyarország földgázellátása és bemutatta azt is, miként alakulhat a lakossági fogyasztás az előttünk álló téli hónapokban. Mint írja, hazánk földgázellátását idén a 2016-2017-es fűtési szezonban átélt hideg tél sem tudná veszélybe sodorni. Azonban hozzáteszi: az ellátásbiztonság szavatolása érdekében extrém forgatókönyvekkel is érdemes készülni, annak ellenére, hogy mindössze 8-10 százalék az esély arra, hogy ilyesmi bekövetkezik.

A szakértő szerint ha a vártaknak megfelelően változatlanul érkeznek majd a leszerződött földgázmennyiségek, zavartalan lesz a gáztározók feltöltése és az európai piacon sem lesz kritikus földgázhiány,

a hét évvel ezelőtt tapasztalt nagy hideg telet is át lehetne vészelni a következő években, ugyanakkor nem mindegy, milyen áron.

A kutató elemzésében leírja: minél hidegebb az idő és minél inkább eltér a léghőmérséklet a 15,5 Celsius-fokos alaphőmérséklettől, annál több energia szükséges a belső környezet felfűtéséhez, és annál nagyobb lesz a fűtési foknap. Ezen foknap-értékeket naponként összegezve megkapjuk a havi vagy a teljes fűtési időszakra az éves fűtési foknap-összeget Celsius-fokban kifejezve.

A klímaváltozás hatására az egész országban csökkentek a fűtési foknapok éves, valamint havi összegei 1901 óta, a legnagyobb mértékben a hegyvidéki területeken és Nyugat-Magyarországon. A csökkenés az ország minden pontján jelentős. A 2022-2023-as fűtési szezonban az átlagoshoz képest is lényegesen alacsonyabban alakultak a fűtési foknap-értékek.

A fűtési foknapok 1991-2020 közötti átlaga december hónapokban 450, januárban 470, februárban 380 Celsius-fok volt, ez összesen 1300 Celsius-fok, ami a teljes fűtési szezon fűtési foknapjainak 55,46 százaléka. Ehhez képest a 2022-2023 decemberének fűtési foknapja 384,3 Celsius-fok (-65,7 Celsius-fok), a januáré 339,2 Celsius-fok (-130,8), a februáré pedig 299,5 Celsius-fok (-80,5) volt, összesen 1023 Celsius-fok, ami 78,69 százaléka az 1991-2020 évek átlagának.

Toldi Ottó tájékoztatása szerint az extrém meleget hozó 2022-2023-as telet tekintve, a teljes évre vetített földgáz összfogyasztás 9,1 milliárd köbméterre, a lakossági pedig 3,2 milliárd köbméterre becsülhető. Ugyanakkor nem vonható párhuzam az 5-7 évvel ezelőtti helyzethez képest, mivel a lakosság jövedelmi viszonyai jelentősen megváltoztak, ami komolyan erősítheti a lakossági fogyasztás-növekedést is. A kutató szerint

a 2022-2023-as extrém meleg télhez hasonló fűtési szezonok és földgáz-felhasználási tendenciák várhatók az új földgáztüzelésű erőművi blokkok üzembe helyezéséig, ami 2026-ban vagy 2027-ben valósulhat meg.

Összegzésképpen: egy a 2016-2017-eshez hasonló téli időszak esetén (amire a következő években nagyon minimális az esély), hazánk összes földgázfogyasztása minimum 0,69 milliárd köbméterrel, ezen belül a lakossági fogyasztás minimum 0,58 milliárd köbméterrel nőne. Ez a többlet-igény 10-11 százalékát teszi ki a földgáz-tárolóink kapacitásának (6,5 milliárd köbméter).

Magyarország földgázellátását tehát még egy ilyen hideg tél sem tudná veszélybe sodorni.

Toldi Ottó azt írja, a jövőben már csak 2-3 milliárd köbméternyi gázt kellene piaci alapon beszerezni az európai piacokról ha a következő követelmények, megállapodások teljesülnek:

  • az orosz–magyar hosszú távú szerződés alapján (2021-2036) szállított 4,5 milliárd köbméter gáz minden évben megérkezik;
  • növekszik az éves 1,58 milliárd köbméteres hazai kitermelés;
  • a szerződéseknek megfelelően továbbra is érkezik az évi 0,6 milliárd köbméter LNG-szállítmány Horvátország felől;
  • sikerül évi 1–1,5 milliárd köbméterre felfuttatni a hazai biometán termelést.

Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Külső tényezők növelik Ukrajna és Oroszország kompromisszumkötésre való hajlandóságát – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője. Beszélt annak jelentőségéről is, hogy Kína leállította az orosz áram vásárlását.

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×