Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 25. szombat Jakab, Kristóf
Nyitókép: Pixabay

"Egyszerűen túl sok a napelem" - mondja a szakértő

2016 és 2023 között megtízszereződött a napelemek teljesítménye, az összes ilyen kapacitás idén júliusra már meghaladta az 5 gigawattot. A hétvégén az energetikai miniszter, egy strandról bejelentkezve, közölte, hogy megszűnik az éves szaldóelszámolás, amely 200 ezer napelem-tulajdonost hoz kedvezőtlenebb helyzetbe. Azóta dúl a szócsata az közösségi oldalakon.

Ahogy arról az elsők között beszámoltunk, Lantos Csaba szombat délután egy rövid videóban jelentette be, hogy megszűnik a házi napelemeseknél az éves szaldóelszámolás. 2024. január 1-jétől a feltelepítéstől számítva tíz éven át havi szaldós elszámolásba kerülnek át azok, akik korábban telepítettek napelemeket, az újonnan csatlakozók esetében pedig bruttó elszámolás lesz majd érvényben.

A miniszter szeptemberre ígérte a részletek bemutatását. Ez nem lesz egyszerű, mert számtalan érv szól a lépés mellett, és talán még több ellene.

A Szeretlek Magyarország idéz egy energetikai szakembert. Balogh József szerint az eddigi éves szaldóelszámolás rendkívül kedvező konstrukció volt a napelem-tulajdonosoknak, de ez is kellett ahhoz, hogy házi napelemek használata felfusson. Ennek köszönhetően 2016 és 2023 között megtízszereződött a napelemek teljesítménye, az összes fotovoltaikus kapacitás idén júliusra már meghaladta az öt gigawattot. Számítások szerint az 50 kW alatti rendszerek az éves teljes termelés 4,4 százalékát értek el.

Mi az az éves szaldó?

Az éves szaldóban a HMKE- (háztartási méretű kiserőmű) tulajdonosok gigantikus akkumulátorként tekinthettek az államra. Azaz a nyári termelési többletüket az állam "raktározta", cserébe a fogyasztáson túli éves felesleget potom áron vásárolta meg. Magyarán arra nem volt érdemes számítani, hogy valaki ebből gazdagszik meg, hiszen a piaci 70 forintos ár helyett csak 5 forintért vették meg az áramot. Mindez azért fontos, mert 2024. január 1-je után ez jelentősen változik, és az eladási és átvételi árnak döntő szerepe lesz majd.

A szakértő úgy látja:

mostanára oda jutottunk, hogy Magyarországon egyszerűen túl sok a napelem.

A háztartási méretű napelemes rendszerekből már több mint 200 ezer üzemel, ami azt jelenti, hogy nagyjából a négymillió magyar háztartás öt százaléka rendelkezik vele.

A statisztikából az is kiderül, hogy több a napelem, mint az összes többi megújuló (geotermikus energia, biomassza, szél, víz, stb.) együttvéve, ez pedig azért probléma, mert "ezzel teljesen kiszolgáltattuk a megújuló energiatermelést az időjárásnak".

Az Európai Unióra hivatkoznak

A bejelentett változtatásokat mégsem ezzel indokolta a kormány: egy európai uniós irányelv a jelenlegi éves elszámolási rendszert csak 2023. december 31-ig teszi lehetővé. Az uniónak azonban nem a szaldós rendszerrel van problémája, hanem csak azt várják el, hogy a lakossági fogyasztókkal egyenlő módon bánjon az áramszolgáltató. Az uniós ajánlás nem kéri a szaldóelszámolás megszüntetését, hanem a fokozatos kivezetését ajánlja, és áttérést a piaci elszámolásra.

Erről készített videót Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke, Szilágyi László is, aki ebben azt mondja: nincs olyan uniós rendelkezés, ami tiltaná azt, hogy megadják az éves szaldóelszámolást azoknak, akiknek már van telepített rendszerük. Az unió valójában azt írta elő, hogy 2024. január 1-je után az új igénylők nem kerülhetnek szaldóelszámolásba. Viszont nem ejtenek szót az addig csatlakozókról.

Az éves szaldó helyett most havi szaldót kínálna a kormány 200 ezer napelemesnek, de így óvatos számítások szerint is megduplázódhat a napelemek megtérülési ideje. Sőt, sokan azt állítják, hogy a várható új szabályok szerint lehetetlen a megtérülés.

A 24.hu grafikonon mutatja, hogy mi a gond a havi leszámolással. Decemberben és januárban biztosan nem termel annyit egy átlagos rendszer, ami elég volna, de a november és február is kérdéses. A többi hónapban viszont többlettermelés lesz. A kérdés csak, hogy mennyivel.

A havi elszámolásra való áttérés után a télen felhasznált plusz áramért a napelemeseknek is fizetniük kell, pont úgy, mint bárki másnak. Vagyis – ha maradnak a jelenlegi tarifák – télen nekik is 37 forintba (rezsicsökkentett ár) vagy 70 forintba (piaci ár) kerül majd egy kWh áram, miközben nyáron mindössze 5 forintért veszik át tőlük a napelemek által megtermelt, fel nem használt villamosenergiát, akkor bajban lehetnek. Ez különösen érzékenyen érintheti azokat, akik télen hőszivattyúval, infrapanelekkel vagy légkondival fűtenek.

Ezért a nagy kérdés, hogy

milyen átvételi árral számolhat a termelő.

Azok, akikre vonatkozik a rezsicsökkentett ár, ilyenek a napelemesek is, ahogy írtuk, jelenleg 5 forintért adhatják azt el. Az E.ON honlapján azonban létezik egy táblázat, amely azt mutatja, hogy akik a miniszter szavai szerint "bruttó elszámolásba kerülnek" január 1-je után (ők azok, akik 2024-től telepíthetnek majd napelemet), milyen áron táplálhatnak be a hálózatba. Adott esetben ez 31 forint is lehet, hiszen immáron piaci környezetben vannak. Cserébe nem lesznek benne a rezsicsökkentésben, így minden vásárolt kWh-ért 70 forintot fizetnek majd.

A nagy kérdés tényleg az, hogy az állam, az MVM-en keresztül milyen részletszabályokat hoz majd az eladási és betáplálási árakra. Ezek után lehet eldönteni, hogy érdemes-e napelemrendszert telepíteni és ha igen, akkor mekkorát és ehhez milyen otthoni fogyasztókat csatlakoztatunk. Ekkor dőlhet el az is, hogy érdemes-e átállítani egy ház fűtését elektromos áramra, vagy bízva a gáz árának stabilizálódásában az áramot kiegészítő fűtésre hasznáni.

Címlapról ajánljuk
Trendforduló a tanári pályán: egyre több fiatal jön és marad, de vannak igényeik is

Trendforduló a tanári pályán: egyre több fiatal jön és marad, de vannak igényeik is

A 2024–2025-ös jelentős bérfejlesztések hatására a pedagóguspálya vonzereje rövid távon egyértelműen javult, a foglalkoztatottak száma növekedni kezdett – derül ki a Hétfa Kutatóintézet és Elemzőközpont legfrissebb kutatásából. Balás Gábor, az intézet ügyvezetője az InfoRádióban elmondta, a tanárok a béremeléssel jobban érzik a társadalmi megbecsülést, de van még mit megoldani.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Ropognak a fegyverek, drónokkal támadja egymást Moszkva és Kijev – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Ropognak a fegyverek, drónokkal támadja egymást Moszkva és Kijev – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Oroszország az év végéig meghosszabbítja a benzinexport tilalmát, a dízel kivitelére vonatkozó korlátozásokat azonban a piac stabilizálódásával párhuzamosan feloldja – jelentette be Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes. Ukrán drónok megtámadták a Lukoil tulajdonában lévő Filanovsky olajfúróplatformot a Kaszpi-tengeren, a célpontok között két teherhajó is volt, amelyek a kijevi biztonsági szolgálat szerint orosz-iráni katonai szállítmányokban vehettek részt. Románia két napon belül már a második, légterét megsértő drónt lőtte le az ukrán határ közelében. Az éjszaka folyamán Oroszország 157 támadó drónt és két rakétát vetett be Ukrajna ellen, miközben ukrán drónok már hatodik egymást követő éjjel támadták az orosz logisztikai és energetikai létesítményeket a Belgorodi és a Rosztovi területen. Az amerikai szenátusban közben gyors, kétpárti egyetértés körvonalazódik az Oroszország elleni szankciós csomag kapcsán. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szombati híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×