2023 második negyedévében is csökkent idehaza a bruttó hazai termék, így negyedik egymást követő negyedévben maradt negatív tartományban a GDP, amit Palócz Éva szerint elsősorban nem külső, hanem belső tényezők okoznak. A szakértő az InfoRádió Aréna című műsorban hangsúlyozta: a növekedés legfontosabb tényezője, hogy a lakossági fogyasztás hogyan alakul.

A Kopint-Tárki vezérigazgatójának szavai alapján beigazolódni látszanak a korábbi előrejelzések, miszerint az idei évben – különösen az első félévben – negatív reáljövedelem-változás lesz, vagyis az infláció magasabb a jövedelmek emelkedésénél. Az első félévben az átlagbérek 15-16 százalék körül emelkedtek, a nyugdíjak pedig pontosan 15 százalékkal, az infláció átlagos mértéke viszont 23,6 százalék volt, ami 7-8 százalékos reálbércsökkenés – magyarázta.

„Ilyen körülmények között viszont magától értetődő, hogy a fogyasztás csökkenni fog; és ez meg is látszott a kiskereskedelmi forgalmon, ami 9 százalékot meghaladó zsugorodást szenvedett el”

– mondta a szakértő, és a csökkenés másik belső tényezőjeként a beruházásokat említette, kiemelve, hogy a vállalati beruházásokat a rendkívül magas hitelkamatok fogják vissza, az államiakat pedig a költségvetés helyzet; Palócz Éva szerint a költségvetés nagyon kiköltekezett, az első félév pedig nagyon rossz számokat hozott. Az, hogy idén már 1200 milliárd forintnyi beruházást húztak ki, az építőipart is nagyban visszafogja – mutatott rá.

Arra a kérdésre, hogy „ez vajon már a gödör alja”, Palócz Éva azt mondta, várakozásaik szerint a harmadik és negyedik negyedév jobb lehet, mint az első félév volt, de Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azon kijelentésével, miszerint gyors visszapattanás várható, nem értenek egyet, a Kopint-Tárki előrejelzésében nem ez szerepel. Azt gondolják, hogy még a harmadik negyedév is negatív számot fog hozni, bár nem olyan súlyosat, mint a mostani. Már csak azért is, mert a lakossági fogyasztási kedv nem fog jelentős mértékben élénkülni – vélekedett.

2024

Az InfoRádió Aréna című műsorában az is elhangzott, hogy a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet jövőre

2-2,5 százalékos gazdasági növekedésre számít, miközben a kormány várakozása 4 százalék.

A vezérigazgató szerint a 2024-es év legfőbb kockázatát a költségvetés jelentheti, aminek már az idei évben is „súlyos strukturális problémái buktak a felszínre”. Mint fogalmazott, a tavalyi év ment a levesbe: olyan óriási kiadások voltak a választások idején, amibe minden költségvetés berokkant volna; ennek volt köszönhető, hogy az államháztartási hiány 6,2 százalékos lett, az EU-ban a legmagasabb. A Kopint-Tárki idénre is magas hiányt vár, és félőnek tartják, hogy jövőre sem fog tudni pozitív ösztönzőket adni a növekedésnek, nevezetesen az állami beruházások révén.

Palócz Éva lehetséges pozitív kockázatként említette az uniós forrásokat, amivel – bizonyos mértékig –számoltak is a 2,5 százalékos előrejelzésükben. Szerinte ez egyébként nem fekete-fehér kérdés, hogy jön, vagy nem jön pénz, a legvalószínűbb, hogy valamennyi jönni fog, csak nem az egész – tette hozzá.