A közlekedés "piszkos" formáinak használatát ösztönzik az európai alacsony repülőjegyjegy- és magas vonatjegyárak - állítják aktivisták a The Guardian cikke szerint.

Az egyes útvonalakon a vonatra szóló jegyek ára átlagosan duplája a repjegyköltségeknek, derül ki a Greenpeace friss jelentéséből. Összesen 112 útvonalra szóló jegyek árait hasonlították össze, kilenc különböző napon ellenőrizve azokat.

Mint kiderült, Londonból Barcelonába vonatozni harmincszor annyiba kerül, mintha repülőre ülne az ember.

"Tíz euróért csak azért lehet repjegyet adni, mert mások, az adófizetők fizetik a valódi költségeket"

- mondta Lorelei Limousin, a Greenpeace klímakampányért felelős munkatársa, aki szerint a politikusok felelőssége, hogy a vonatozás váljon megfizethetőbbé.

A repülés az egyik legszennyezőbb emberi tevékenység. Ellentétben a húsevéssel vagy az autóvezetéssel - amelyeknek vannak tisztább alternatívái, mint például a növényi alapú húskészítmények fogyasztása és az elektromos járművek -, a repülésnek nincs olyan változata, amely megkíméli a károsanyag-kibocsátástól az éghajlatot. Szakértők szerint a repülésből származó kibocsátások ellensúlyozására irányuló rendszerek is rosszul működnek.

A Greenpeace aktivistái szerint az általuk vizsgált 112 útvonal közül 79-en a vonatozás átlagosan drágább, mint a repülés. Sok útvonalon voltak olyan napok, amikor a vonat olcsóbb volt, mint a repülő, még akkor is, ha az átlagos költség magasabb volt.

A vonatok a kiválasztott útvonalak közül 23 esetében a vizsgált időtartamban nyolc vagy kilenc napon a repülőgépeknél is gyorsabban közlekedtek. Ezen viszonylatok felét "nagyszerűnek" ítélték a vizsgálatban a rendszeres és megbízható járatok, a jó sebesség és a 150 euró alatti jegyek miatt.

A legjobb vonalak közé belföldi utazás esetén a Lisszabon-Porto és a Madrid-Barcelona, nemzetközi utazás esetén pedig a Berlin-Prága, a Zürich-Bécs és a Prága-Budapest vonalak tartoznak.

A legjobb nemzetközi vonatvonalak egyike sem érinti az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Spanyolországot vagy Olaszországot.

Európában a légitársaságok nem fizetnek adót a felhasznált kerozin után, illetve kevés adót fizetnek a jegyek után is. Kibocsátásukat csak az Európán belüli járatok esetében árazzák be - a szén-dioxid társadalmi költségei alatti szinten. A Transport and Environment, egy zöld kampánycsoport által e hónap elején közzétett tanulmány szerint az európai kormányok 2022-ben 34,2 milliárd eurótól estek el a légi közlekedés alacsony adóztatása miatt. A jelentés szerint az "adóhiány" 2025-re 47,1 milliárd euróra fog nőni.

A légi közlekedés a globális széndioxid-szennyezés 2,5 százalékáért felelős, de más gázokat is kibocsát, amelyek tovább melegítik a bolygót. Egy tanulmány szerint 2018-ban a világ lakosainak 11 százaléka repült, legfeljebb 4 százaléka indult külföldre.

A Nemzetközi Energiaügynökség felszólította a politikai döntéshozókat, hogy "a repülést annak hatása szerint adóztassák meg, elismerve, hogy a világnak csak egy kis része repül". Azt is javasolta, hogy növeljék a fenntartható légi közlekedésben használatos üzemanyagok mennyiségét.

A Greenpeace azt követelte, hogy a kormányok vezessenek be "nemzeti, egyszerű és megfizethető éghajlatvédelmi jegyeket".

Ausztria 2021-ben kezdett el ilyen jegyet árulni, amely az ország összes tömegközlekedési eszközére érvényes, napi 3 euróért. 2020-ban Luxemburg lett az első olyan ország Európában, amely ingyenes tömegközlekedést biztosított.

Az aktivisták a légitársaságok támogatásának fokozatos megszüntetését is követelték.