2010-ben "eldördült a startpisztoly", amikor a kormány a segély helyett a munka alapjára igyekezett helyezni a társadalom alapjait, és 10 év alatt 1 millió új munkahely létesítését tűzte ki célul elsősorban a versenyszférában; Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az InfoRádiónak adott interjúban elmondta, korábban 16 százalékos munkanélküliség volt és csak 3,7 millió aktív ember volt a piacon, "utolsók voltunk az unión belül sok szempontból", mára ebben a mutatón éllovasok közé tartozik Magyarország.

"Úgy tűnik, válságálló a magyar munkaerőpiac, hiszen a nehézségek ellenére is azt látjuk, hogy feszes: számos olyan térség van, ahol nem vagy alig találnak megfelelő végzettségű vagy képzettségű munkaerőt" - ecsetelte.

Hogy miként lehet ezt a helyzetet orvosolni, a feszítettséget enyhíteni, illetve hogyan lehet fenntartani a jó számokat, arról azt mondta, a feszes piac általában nem hátrányt, hanem előnyt szokott jelenteni.

"De nyilván a feszesnek is megvan a hátránya, mert ilyenkor

a munkáltatónak nagyon nehéz megfelelő embert találni, és ez a bérekre is eléggé toló hatással van.

Úgy látom, az a nagyjából 300 ezres munkaerő-tartalék, ami az országhatáron belül van, elsősorban az ő területükön van feladata a kormánynak; hogy akik tudnak és akarnak dolgozni, őket minden módon, képzéssel és átképzéssel igyekezzünk segíteni" - folytatta Czomba Sándor.

Megjegyezte, a következő években olyan beruházások érkeznek Magyarországra, amelyek rengeteg munkahelyet teremtenek, ezek esetében is feladat lesz, hogy magyar munkavállalókkal próbálják a munkaerőpiacot feltölteni.