A legnagyobb fejlett és feltörekvő országok alkotta gazdasági szerveződés közölte, hogy 2023 egészére átlagosan 6,9 százalékos brit inflációval számol.

Az OECD grafikonos kimutatása alapján ez az inflációs ütem lenne a leggyorsabb a szervezet legfejlettebb gazdaságai közül, bár nem számítana kiugróan magasnak: a prognózis Németországban 6,3, Franciaországban 6,1 százalékos idei átlagos inflációt valószínűsít.

Az előrejelzés szerint

az OECD egészén belül az átlagos infláció 6,6 százalék lesz az idén.

Az OECD adatai szerint a harmonizált fogyasztói árindex alapján mért átlagos inflációs ütem Nagy-Britanniában tavaly 9,1 százalék volt. A szervezet jövőre 2,8 százalékos átlagos brit inflációt vár.

A Bank of England inflációs célja 2 százalék, a tizenkét havi brit infláció szeptember és március között azonban minden hónapban meghaladta a tíz százalékot, vagyis folyamatosan a jegybanki cél ötszöröse felett járt.

A tavaly októberben mért 11,1 százalékos ütem volt a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött. Az indikatív modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján legutóbb éppen 41 évvel korábban, 1981 októberében volt a tavaly októberinél magasabb az éves brit infláció, 11,2 százalékos ütemmel.

Áprilisban lassult tavaly ősz óta először tíz százalék alá az éves összevetésben számolt infláció Nagy-Britanniában: a brit statisztikai hivatal (ONS) legutóbbi adatai szerint a fogyasztói árak átlagosan 8,7 százalékkal voltak magasabbak abban a hónapban, mint egy évvel korábban.

A brit infláció fő hajtóereje az élelmiszerek drágulása: ebben a termékkategóriában átlagosan 19,1 százalékkal emelkedtek a kiskereskedelmi árak az áprilissal zárult tizenkét hónapban.

Az inflációs kosáron belül ez az összetevő több mint négy és fél évtizede nem drágult az utóbbi hónapok ütemeihez hasonló mértékben. A statisztikai hivatal indikatív visszatekintő számításai alapján legutóbb 1977 augusztusában volt a mostaninál magasabb az élelmiszer-árinfláció Nagy-Britanniában: akkor 21,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak éves összevetésben ebben a kategóriában.

A jelenlegi brit inflációs környezetben a Bank of England - az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja - másfél éve folyamatosan és agresszív mértékben szigorítja monetáris politikáját.

A brit jegybank 2021. december 16-án kezdte a szigorítási ciklust az addigi 0,10 százalékos rekordmélységű kamatszintről, és az azóta végrehajtott tizenkét kamatemelés nyomán jelenlegi alapkamata 4,50 százalék.

A Bank of England a legutóbbi kamatemelési döntéshez fűzött előrejelzésében ugyanakkor azt valószínűsítette, hogy az éves brit infláció 2023 végéig 5 százalék körüli ütemre lassul, és 2024 kései szakaszában visszatér a 2 százalékos célszintre.