Magyarország érdekelt abban, hogy bővítse az LNG-ellátást a horvátországi krki terminálon keresztül, és fejlessze a Románián keresztül megvalósuló tranzitot, ahova az Perzsa (Arab)-öbölből érkező cseppfolyós földgáz érkezhetne – írja az oeconomus.hu.

Katar 2019-ig a világ legnagyobb LNG-exportőre volt. Ausztrália 2021-ben megelőzte, majd 2022-ben már az Egyesült Államok is, ezzel a világ harmadik legnagyobb LNG-exportőre lett. Hagyományosan Dél-Korea, India, Kína és Japán a katari LNG legnagyobb ázsiai importőre (az exportjának 80 százaléka Ázsiába megy), míg Európában az Egyesült Királyság és Olaszország vezet. Németország pedig éppen most igyekszik a katari LNG-hez fordulni, hogy alternatívát találjon az orosz import helyett.

Mivel a földgázárak Európában és Ázsiában 2021-2022 során az egekbe szöktek,

Katar az LNG-exportkapacitásának növelését tervezi, ugyanakkor éleződő versennyel kell szembenéznie,

hiszen Ausztrália és az Egyesült Államok is jelentősen bővít. Az első fejlesztési fázis várhatóan 43 százalékkal, évi 77 millió tonnáról 110 millió tonnára növeli a termelést 2025-ig. A második fázis 110 millió tonnáról 126 millió tonnára bővíti a kapacitást, ami 2027-ig összesen 64 százalékos emelkedést jelent.

Katar gázexportból származó bevételei 2022-ben 132 milliárd dollárt tettek ki. A gázárak 2022-es drasztikus emelkedése az állami vagyon 450 milliárd dolláros növekedéséhez vezetett. Katart a földgázexport a világ egyik leggazdagabb országává tette, ahol az egy főre jutó GDP folyó árakon meghaladja a 84 ezer dollárt.

A tavalyi labdarúgó-világbajnokságot megelőző építési boom az elmúlt években hajtotta a katari gazdaságot, eközben az ország LNG-termelésének és -exportkapacitásának bővítéséből származó jövedelme valószínűleg még sok évig termel jelentős többletet a helyi gazdaság számára. Ennek hátterében a 2022-es piaci zavarok, az európai import szerkezetének átalakulása, és az orosz–ukrán háború áll.

Katar reagál az energiaválságra

Az ukrajnai háború, az LNG-kereslet és -kínálat egyensúlyának felborulása és a kínálattal kapcsolatos bizonytalanság növekedése rávilágított Katar vezető szerepére a cseppfolyós gáz piacán, így a közel-keleti állam igyekszik hosszú távú szerződéseket kötni partnereivel.

A tavalyi energiaválság során Katar jelentős mennyiségeket irányított át az európai piacra: Katar volt az EU harmadik legnagyobb LNG-exportőre és az ötödik földgázbeszállítója. Az Európai Bizottság adatai alapján a 2022 januárja és szeptembere között az EU-ba irányuló legnagyobb LNG-export

• az Egyesült Államokból (44 százalék),
• Oroszországból (17 százalék)
• Katarból (13 százalék)

jött.

A három ország együttesen Európa LNG-exportjának nagyjából háromnegyedét teszi ki. Mivel 2022 során is érkezett még vezetéken földgáz a cseppfolyós mellett Európába, így összesítésben a legnagyobb földgázexportőrök az időszakban

• Norvégia (24,4 százalék),
• Oroszország (15,3 százalék)
• az Egyesült Államok (9,8 százalék),
• Algéria (8,3 százalék)
• Katar (6,7 százalék)

voltak.

Orbán Viktor miniszterelnök május 23-án tárgyalt Katarban, ahol elmondta, a két oszág megszilárdítja elkötelezettségét a gázvásárlási együttműködéssel. Hazánk megállapodást köt Dohával, amely célja a katari LNG beszerzése, a hazai energiaforrások diverzifikálása és az Oroszországtól való függőség csökkentése. Ugyanakkor a szállítások előkészítése hosszú időt vehet igénybe. Többek között az európai infrastruktúra fejlesztése miatt, illetve abból következően, hogy az LNG-kapacitások a világpiacon végesek, és általában több évre előre le vannak kötve.

Azzal együtt, hogy a tárgyalások még folyamatban vannak az öböl menti országgal,

mégsem valószínű, hogy a szállítmányok 2026 előtt megérkeznek

– mondta a magyar miniszterelnök a Katari Gazdasági Fórumon tartott sajtótájékoztatón.

Ehhez Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője az InfoRádióban hozzátette, a szükséges infrastrukturális fejlesztések 2025 végéig zajlanak le. Mivel Magyarország nem rendelkezik közvetlen tengeri kikötővel, így nagy mértékben kell építenie arra, hogy a szomszédos országokban – Horvátország, Románia – miként alakulnak a fejlesztések. Ezekhez Magyarország is hozzá tud járulni. Ugyanakkor ma is vannak már olyan csővezetékek, amelyek használhatók, és összeköttetést biztosítanak a szomszédos államokkal.

Többek között Németország is csupán 2026-tól kaphat a katari cseppfolyós gázból. Magyarország célja az is, hogy fejlessze a Románián keresztül érkező kapacitásokat, ahova az Perzsa-öbölből szállított cseppfolyós földgáz érkezhetne. A megállapodás nemcsak megbízható földgázforrást biztosít Magyarországnak, hanem lehetőséget teremt a Katar és Magyarország közötti beruházásokra és technológiai cserére is.