Infostart.hu
eur:
384.74
usd:
327.97
bux:
0
2025. december 15. hétfő Valér
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke felszólal a jegybank 2019. évi üzleti jelentéséről és beszámolójáról tartott vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. december 16-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

A digitális jegybankpénzek pár év alatt átalakíthatják a teljes bankrendszert

A világon számos nemzeti bank kutatja a digitális jegybankpénzben rejlő lehetőségeket, nyomon kell követni ezeket az innovációkat, hogy amennyiben megtörténik az áttörés, Magyarország gyorsan tudjon reagálni arra – közölte a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Virág Barnabás – az MCC Közgazdasági Iskolájának Gazdaságpolitikai Műhelye konferenciája előtt tartott háttérbeszélgetésen – megjegyezte, hogy az MNB-nek keresnie kell azokat a résterületeket, amelyeken keresztül kapcsolódni tud a fejlesztésekhez, ilyen például a zöld átállás.

A digitális jegybankpénz bevezetését a jegybankoknak és a pénzpiac szereplőinek közösen kell végrehajtaniuk, a nemzeti bank az infrastruktúrát adja, de a kapcsolattartás, a felületek fejlesztése, az ügyfélélmény maximalizálása továbbra is szolgáltatók feladata lenne – fejtette ki.

Az átmenetnek óvatosnak kell lennie, a jegybankok várhatóan első körben limiteket fognak alkalmazni, hogy milyen összegben lehet náluk tartani a betéteket – húzta alá utalva arra, hogy egyelőre még kérdés, hogy milyen kamatszint mellett. A pénzügyi rendszeren belül és a geopolitikában is megnő annak az országnak a súlya, amely az átállást sikeresen megoldja – tette hozzá.

Az alelnök úgy fogalmazott, hogy

a digitális jegybankpénzzel a pénzteremtés monopóliumát újra magához ragadná a magánszereplőktől az állam, amely így a finanszírozási forrásokat a hosszú távú célok irányába mozdíthatná el és a hitelkiáramlások sebességét is jobban tudná befolyásolni.

A jegybankoknak fel kell gyorsítaniuk a fejlesztéseket, hiszen a pénzpiacon a jövőben az állam, a bankok és a fintech cégek mellett egyre inkább számolni kell a bigtech cégek jelenlétével, amelyeknek a szabályozása kihívást jelent.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy öt éven belülire tehető az Európai Központi Bank részéről a digitális jegybankpénz bevezetése. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a világ nagyjából száz jegybankja közül, ahol zajlanak a fejlesztések, melyik lesz az, amely a "villanyt felkapcsolja", a témában Kína jár az élen, ahol már tesztelik a rendszert, várhatóan Ázsia szerepe úttörő lesz.

Virág Barnabás beszélt arról is, a pénz fejlődése a történelem tanulsága alapján összekapcsolódik a válságokkal és az ipari forradalmakkal, jelenleg mind a két tényező hatása érezhető.

A 21. században az a nemzet lehet sikeres, amely helyes válaszokat ad a három fő megatrend kihívásaira, amelyek

  • a geopolitikai változások,
  • a technológiai átállás és
  • a pénz forradalma.

Szintén újságírói kérdésre megerősítette, hogy valamikor ősszel érheti el a 13 százalékos szintet az egynapos betét kamata, amennyiben a kockázati trendek javulása tartós marad. Felidézte, hogy az elmúlt fél évben a kockázati faktorok területén jelentős javulás következett be: a gázpiaci árak korrekciója után a feltörekvő piacok helyzete is stabilizálódott, illetve Magyarországon határozottan javult a fizetési mérleg pozíciója.

A kamatfolyosó szűkítését a szélsőséges forgatókönyvek kiárazódása tette lehetővé – emlékeztetett. A jegybank részéről továbbra is „óvatos és körültekintő” döntések várhatók, fontos a pénzpiaci stabilitás megőrzése – szögezte le.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Fröcskölt a vér előttem” – újabb drámai részletek a Bondi Beach-i horrorról

„Fröcskölt a vér előttem” – újabb drámai részletek a Bondi Beach-i horrorról

Egy apa és fia hajtották végre az ausztrál hanuka-ünnepen elkövetett vérengzést – derült ki vasárnap. Egy helyi tévé szerint a fiatalabb terrorista felesküdött az Iszlám Államra. Az egyik támadót egy időre lefegyverezte egy helyi muszlim lakos.

Ukrajna csendes válsága: ki építi újjá az országot, ha elfogynak az emberek?

Miközben Ukrajna frontvonalain nap mint nap dörögnek a fegyverek, az ország nyugati részén egy csendesebb, de talán végzetesebb válság bontakozik ki: a népesség lassú elfogyása. Elhagyott szülészeti osztályok, bezárt iskolák, üres falvak miatt felmerül a kérdés: ha egyszer véget ér a háború, ki lesz, aki újjáépíti az országot?
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×