Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke felszólal a jegybank 2019. évi üzleti jelentéséről és beszámolójáról tartott vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. december 16-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

A digitális jegybankpénzek pár év alatt átalakíthatják a teljes bankrendszert

A világon számos nemzeti bank kutatja a digitális jegybankpénzben rejlő lehetőségeket, nyomon kell követni ezeket az innovációkat, hogy amennyiben megtörténik az áttörés, Magyarország gyorsan tudjon reagálni arra – közölte a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Virág Barnabás – az MCC Közgazdasági Iskolájának Gazdaságpolitikai Műhelye konferenciája előtt tartott háttérbeszélgetésen – megjegyezte, hogy az MNB-nek keresnie kell azokat a résterületeket, amelyeken keresztül kapcsolódni tud a fejlesztésekhez, ilyen például a zöld átállás.

A digitális jegybankpénz bevezetését a jegybankoknak és a pénzpiac szereplőinek közösen kell végrehajtaniuk, a nemzeti bank az infrastruktúrát adja, de a kapcsolattartás, a felületek fejlesztése, az ügyfélélmény maximalizálása továbbra is szolgáltatók feladata lenne – fejtette ki.

Az átmenetnek óvatosnak kell lennie, a jegybankok várhatóan első körben limiteket fognak alkalmazni, hogy milyen összegben lehet náluk tartani a betéteket – húzta alá utalva arra, hogy egyelőre még kérdés, hogy milyen kamatszint mellett. A pénzügyi rendszeren belül és a geopolitikában is megnő annak az országnak a súlya, amely az átállást sikeresen megoldja – tette hozzá.

Az alelnök úgy fogalmazott, hogy

a digitális jegybankpénzzel a pénzteremtés monopóliumát újra magához ragadná a magánszereplőktől az állam, amely így a finanszírozási forrásokat a hosszú távú célok irányába mozdíthatná el és a hitelkiáramlások sebességét is jobban tudná befolyásolni.

A jegybankoknak fel kell gyorsítaniuk a fejlesztéseket, hiszen a pénzpiacon a jövőben az állam, a bankok és a fintech cégek mellett egyre inkább számolni kell a bigtech cégek jelenlétével, amelyeknek a szabályozása kihívást jelent.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy öt éven belülire tehető az Európai Központi Bank részéről a digitális jegybankpénz bevezetése. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a világ nagyjából száz jegybankja közül, ahol zajlanak a fejlesztések, melyik lesz az, amely a "villanyt felkapcsolja", a témában Kína jár az élen, ahol már tesztelik a rendszert, várhatóan Ázsia szerepe úttörő lesz.

Virág Barnabás beszélt arról is, a pénz fejlődése a történelem tanulsága alapján összekapcsolódik a válságokkal és az ipari forradalmakkal, jelenleg mind a két tényező hatása érezhető.

A 21. században az a nemzet lehet sikeres, amely helyes válaszokat ad a három fő megatrend kihívásaira, amelyek

  • a geopolitikai változások,
  • a technológiai átállás és
  • a pénz forradalma.

Szintén újságírói kérdésre megerősítette, hogy valamikor ősszel érheti el a 13 százalékos szintet az egynapos betét kamata, amennyiben a kockázati trendek javulása tartós marad. Felidézte, hogy az elmúlt fél évben a kockázati faktorok területén jelentős javulás következett be: a gázpiaci árak korrekciója után a feltörekvő piacok helyzete is stabilizálódott, illetve Magyarországon határozottan javult a fizetési mérleg pozíciója.

A kamatfolyosó szűkítését a szélsőséges forgatókönyvek kiárazódása tette lehetővé – emlékeztetett. A jegybank részéről továbbra is „óvatos és körültekintő” döntések várhatók, fontos a pénzpiaci stabilitás megőrzése – szögezte le.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Hatalmas háttéralkuk után dőlhet el a kriptovaluták sorsa Amerikában

Hatalmas háttéralkuk után dőlhet el a kriptovaluták sorsa Amerikában

John Thune, az amerikai szenátus republikánus többségi vezetője szombaton lépéseket tett a kriptovaluták átfogó szövetségi szabályozását megteremtő Clarity Act elfogadásának előmozdítására: szombat hajnalban kezdeményezte, hogy a szenátus az augusztusi nyári szünet után, szeptember közepén tartson kulcsfontosságú eljárási szavazást a Clarity Actről, megnyitva ezzel az utat a törvényjavaslat plenáris eljárása előtt. A törvényjavaslat megszavazása Donald Trump és a kriptoipar egyik legnagyobb washingtoni győzelmét jelentené.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×