Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a monetáris tanács döntéséről tartott sajtótájékoztatón a jegybank székházában 2019. március 26-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Kamatdöntő ülés jön - lássuk a medvét!

Ma tartja kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa.

Piaci elemzők arra számítanak, hogy a testület ezúttal sem változtat az alapkamat 13,0 százalékos szintjén, de szűkíti a kamatfolyosót, miután Virág Barnabás, a jegybank alelnöke múlt héten egy konferencián beszélt ennek lehetőségéről. Várakozások szerint a grémium a kamatfolyosó 25 százalékos felső határát csökkenti.

A jegybank tavaly szeptember 27-én 125 bázisponttal - az augusztusi 100 bázispont szigorítás után - emelte az alapkamatot 13,0 százalékra, és az ülést követően bejelentette az alapkamatemelési-ciklus leállítását.

A monetáris szigorítás ugyanakkor októberben más eszközökkel folytatódott. Az MNB rendkívüli bejelentéssel megemelte a rendszeresen megtartott, egynapos jegybanki tenderek kamatát 18 százalékra; a heti helyett azóta naponta szervezett betéti tenderek kamatát a piac irányadónak tekinti.

Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Közel két évtizednyi magyar béradat egyszerre mutat feltűnő stabilitást és jelentős változást az egyenlőtlenségben. A teljes éves keresetek egyenlőtlensége 2004 és 2021 között alig változott, az órabérek közötti egyenlőtlenség viszont érdemben csökkent. Az ellentmondásra a részmunkaidő elterjedése adhat választ. Miközben a minimálbér-emelésekkel párhuzamosan csökkent az órabérek közötti egyenlőtlenség, a ledolgozott órák számának átlagos csökkenése miatt – különösen az alacsony keresetűek körében – nem változott érdemben az éves keresetek egyenlőtlensége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×