Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Senior couple working on their finances at home
Nyitókép: bernardbodo/Getty Images

Nyugdíjkorhatár: irigylésre méltó megoldások

Van jó néhány hely a világon, ahol igencsak korán vissza lehet vonulni a munkából.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint Kínában a legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár az egész világon. Ezt részben az 1950-es évekbeli kormányzati politikának köszönheti, amely szerint a nők 50, a férfiak pedig már 60 évesen részesülhetnek időskori ellátásban – írja az rtl.hu.

Az alacsonyabb nyugdíjkorhatárral rendelkező országok közé tartozik még Oroszország is (a nőknél 57, a férfiaknál 62 év), de Indonéziában (57 és 57), Kolumbiában (57 és 62) és Törökországban (58 és 60) is viszonylag hamar lehet elhagyni a munkaerőpiacot.

Hatvan év a korhatár Szaúd-Arábiában, Indiában és Dél-Afrikában, míg Costa Ricán a férfiaknak két évvel tovább kell dolgozniuk.

A környéken Ausztria és Lengyelország kínálja a legkedvezőbb nyugdíjba vonulási időpontot: mindkét országban a nők 60, a férfiak 65 éves kortól kapnak nyugellátást.

Magyarországon éppen most zárult le egy korhatár-emelési szakasz, jelenleg egységesen 65 év az általános nyugdíjkorhatár.

Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Közel két évtizednyi magyar béradat egyszerre mutat feltűnő stabilitást és jelentős változást az egyenlőtlenségben. A teljes éves keresetek egyenlőtlensége 2004 és 2021 között alig változott, az órabérek közötti egyenlőtlenség viszont érdemben csökkent. Az ellentmondásra a részmunkaidő elterjedése adhat választ. Miközben a minimálbér-emelésekkel párhuzamosan csökkent az órabérek közötti egyenlőtlenség, a ledolgozott órák számának átlagos csökkenése miatt – különösen az alacsony keresetűek körében – nem változott érdemben az éves keresetek egyenlőtlensége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×