eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
Close-up of unrecognizable man purchasing bananas at self-checkout kiosk in grocery store
Nyitókép: Grace Cary/Getty Images

Ötven éve találták ki, azóta minden bevásárlásnál használjuk

Több milliárd vonalkódot olvasnak le minden nap repterektől élelmiszerboltokig sokféle helyszínen.

A lézerolvasók és a vonalkódok közösen változtatták meg a kereskedelmet: leegyszerűsítették a termékek kezelését, visszaküldését, sőt, lehetőséget teremtettek arra, hogy ma önkiszolgáló kasszákat használhassunk – írja a CNN.

A vonalkód hatása forradalmi volt Neil Saunders, a GlobalData ügyvezető igazgatója szerint, mivel lehetővé tette a kiskereskedők számára a "hatékonyabb és költséghatékonyabb" működést, valamint rugalmasságot biztosított az árképzésben. Ma már alig van olyan termék, amely ne használna vonalkódot az azonosításhoz.

Eredete ugyanakkor némileg homályba vész, többen is magukénak tulajdonítják feltalálását. Az ugyanakkor tény, hogy ahhoz többek közt

az amerikaiak sorban állás kapcsán kialakult frusztrációja vezetett a második világháború után.

Már a negyvenes években dolgoztak olyan rendszeren, amely felgyorsítja a fizetést a boltokban: Bernard Silver és Norman Joseph Woodland, a philadelphiai Drexel Egyetem két végzős hallgatója 1952-ben szabadalmat kapott egy korai vonalkódrendszerre. Woodland később azt mondta, hogy a mintát a cserkészeknél tanult Morse-kód ihlette.

A kezdeti vonalkód ugyanakkor leginkább egy ökör szemére hasonlított, koncentrikus körökből állt és nehéz volt leolvasni. Hosszú időbe telt, mire megszületett a lézeres leolvasás módszere és a vonalkódok elég jól működtek ahhoz, hogy használatuk széles körben terjedhessen el.

Eközben ugyanakkora a Kroger, a Food Fair és a brit Sainsbury's szupermarketláncok – valamint az RCA és az IBM – szintén prototípusokon vagy projekteken dolgoztak, de meglepő ellenállásba ütköztek. Az élelmiszergyártók kezdetben ellenezték az univerzális rendszert, a konzervgyártók pedig gyűlölték a termékük megbélyegzésének ötletét és a potenciális többletköltséget is. A technológia gyorsasága és kényelme végül győzött.

A hatvanas években kezdték el igazán komolyan venni a vonalkódot: David J. Collins, a Sylvania Electrics laboratórium építőmérnöke a vonalkódok fényvillanásokkal történő beolvasásán dolgozott,

a rendszert kezdetben vasúti kocsik nyomon követésére használta,

különböző színű sávok mintáival jelölve azokat. Vannak, akik őt tekintik a vonalkód atyjának, mások azonban 1973 áprilisára teszik a vonalkód születését, amikor is az IBM változatát elfogadták használatra. A cég vezető mérnöke, George Laurer alkotta meg ezt a verziót.

A következő évben aztán egy ohiói szupermarketben először használták élesben a technológiát egy pénztárnál: egy csomag Wrigley's rágógumit tartalmazó pakkot húztak le elsőként. Akkor 1 dollár 39 centet kellett ezért fizetnie a vásárlónak.

Címlapról ajánljuk
Gyenesei Leila: új vezetéssel és más szemlélettel nagy lendületet kaphat az öttusa

Gyenesei Leila: új vezetéssel és más szemlélettel nagy lendületet kaphat az öttusa

Tizenkét év után lett újra magyar tagja a Nemzetközi Öttusa Szövetség elnökségének, miután Gyenesei Leilát beválasztották az irányító testületbe a tisztújító kongresszuson. A világbajnok öttusázó az InfoRádióban elmondta: a sportág népszerűbbé és jobban eladhatóbbá válhat azzal, hogy a lovaglás helyére bekerült az akadályverseny a számok közé.

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Ki tudják-e gazdálkodni a cégek a béremelést? Megszólaltak a munkáltatók

Ki tudják-e gazdálkodni a cégek a béremelést? Megszólaltak a munkáltatók

A 3 éves bérmegállapodást egyszerre tartja ambiciózusnak és a munkavállalók szempontjából kompenzációnak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége. A munkaadói oldal kigazdálkodhatónak tartja 2025-re az egyszámjegyű minimálbér- és garantált bérminimumemelést, de azt azért jelezték, hogy főleg a kisebb vállalkozásoknál igencsak sok cég szűnt meg az elmúlt 2 évben. Szerintük egyértelműen a kisebb vállalatok voltak ennek az időszaknak a vesztesei. A munkaadói oldalon úgy látják, hogy a magyar piac elsősorban a termelékenység növelésével tudná jobban megtartani a munkaerőt, nem pedig a jelentős minimálbéremeléssel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×