Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Close-up of unrecognizable man purchasing bananas at self-checkout kiosk in grocery store
Nyitókép: Grace Cary/Getty Images

Ötven éve találták ki, azóta minden bevásárlásnál használjuk

Több milliárd vonalkódot olvasnak le minden nap repterektől élelmiszerboltokig sokféle helyszínen.

A lézerolvasók és a vonalkódok közösen változtatták meg a kereskedelmet: leegyszerűsítették a termékek kezelését, visszaküldését, sőt, lehetőséget teremtettek arra, hogy ma önkiszolgáló kasszákat használhassunk – írja a CNN.

A vonalkód hatása forradalmi volt Neil Saunders, a GlobalData ügyvezető igazgatója szerint, mivel lehetővé tette a kiskereskedők számára a "hatékonyabb és költséghatékonyabb" működést, valamint rugalmasságot biztosított az árképzésben. Ma már alig van olyan termék, amely ne használna vonalkódot az azonosításhoz.

Eredete ugyanakkor némileg homályba vész, többen is magukénak tulajdonítják feltalálását. Az ugyanakkor tény, hogy ahhoz többek közt

az amerikaiak sorban állás kapcsán kialakult frusztrációja vezetett a második világháború után.

Már a negyvenes években dolgoztak olyan rendszeren, amely felgyorsítja a fizetést a boltokban: Bernard Silver és Norman Joseph Woodland, a philadelphiai Drexel Egyetem két végzős hallgatója 1952-ben szabadalmat kapott egy korai vonalkódrendszerre. Woodland később azt mondta, hogy a mintát a cserkészeknél tanult Morse-kód ihlette.

A kezdeti vonalkód ugyanakkor leginkább egy ökör szemére hasonlított, koncentrikus körökből állt és nehéz volt leolvasni. Hosszú időbe telt, mire megszületett a lézeres leolvasás módszere és a vonalkódok elég jól működtek ahhoz, hogy használatuk széles körben terjedhessen el.

Eközben ugyanakkora a Kroger, a Food Fair és a brit Sainsbury's szupermarketláncok – valamint az RCA és az IBM – szintén prototípusokon vagy projekteken dolgoztak, de meglepő ellenállásba ütköztek. Az élelmiszergyártók kezdetben ellenezték az univerzális rendszert, a konzervgyártók pedig gyűlölték a termékük megbélyegzésének ötletét és a potenciális többletköltséget is. A technológia gyorsasága és kényelme végül győzött.

A hatvanas években kezdték el igazán komolyan venni a vonalkódot: David J. Collins, a Sylvania Electrics laboratórium építőmérnöke a vonalkódok fényvillanásokkal történő beolvasásán dolgozott,

a rendszert kezdetben vasúti kocsik nyomon követésére használta,

különböző színű sávok mintáival jelölve azokat. Vannak, akik őt tekintik a vonalkód atyjának, mások azonban 1973 áprilisára teszik a vonalkód születését, amikor is az IBM változatát elfogadták használatra. A cég vezető mérnöke, George Laurer alkotta meg ezt a verziót.

A következő évben aztán egy ohiói szupermarketben először használták élesben a technológiát egy pénztárnál: egy csomag Wrigley's rágógumit tartalmazó pakkot húztak le elsőként. Akkor 1 dollár 39 centet kellett ezért fizetnie a vásárlónak.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×