eur:
408.05
usd:
375.1
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Young people with face masks back at work in office after coronavirus quarantine and lockdown.
Nyitókép: Halfpoint/Getty Images

Versenyszféra: a többség negatív évre számít idén

Az alkalmazottak egyhatoda egyáltalán nem vár fizetésemelést 2023-ban.

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 55 százaléka kapott év elején fizetésemelést, az emelés mértéke közel felüknél nem haladta meg a 10 százalékot. A megkérdezettek 17 százaléka ebben az évben egyáltalán nem számít fizetésemelésre – derült ki a Trenkwalder február végén elvégzett munkaerőpiaci kutatásából.

Az infláció szintje immár ősz óta felette jár a bérnövekedés ütemének, vagyis közel fél éve csökkenésnek indultak a reálbérek, és 2023-ban piaci becslések szerint 4 százalék körüli reálbér-csökkenés valószínűsíthető. Ebben a helyzetben kérdezett meg a Trenkwalder 500 versenyszférában dolgozó munkavállalót fizetésükkel, illetve jelenlegi munkahelyükkel kapcsolatos attitűdjeikről.

A pénzromlás hatásait a munkavállalók is érzékelik. Ez is közrejátszik abban, hogy

a válaszadók 43 százaléka elégedetlen jelenlegi bérszintjével.

A fizetésükkel elégedetlenek 35 százaléka megelégedne 20 százalékon belüli béremeléssel, további 24 százalék 20-30 százalék közötti plusz jövedelmet tartanának megfelelő mértékűnek. A többség persze nem számít elvárásainak idei teljesülésével, ennek megfelelően 55 százaléknyian arra számítanak, hogy idén romlani fog tavalyhoz képest az anyagi helyzetük.

"Fél év alatt sokat változott a munkavállalók attitűdje, a romló helyzetben a biztonsági szempontok jóval fontosabbak lettek, mint akár tavaly ősszel" – mutatott rá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – "Csökkenést látunk az akkori béremelési elvárásokhoz képest, egy éven belül a válaszadók 52 százaléka helyett immár ’csak’ 38 százalék tervez munkahelyváltást, és 68 százaléknyian tartják fontosabbnak a munkahelyeik biztonságát, mint az inflációt lekövető béremelést."

Inflációs környezetben ugyanakkor az eltérő béremelési ütem miatt

sokkal szembetűnőbbé válhatnak az egyes munkahelyek közötti bérkülönbségek.

Emiatt célszerű azt is nyomon követni, hogy mekkora eltérés ösztönözné az alkalmazottakat munkahelyváltásra. Az összes válaszadó 8 százaléka már 10 százalékkal magasabb fizetésért is munkahelyet váltana, 30 százalékkal kedvezőbb alternatív állásajánlatért pedig már 57 százaléknyian hagynák ott jelenlegi állásukat. Ez is az óvatosság növekedését mutatja az elmúlt hónapokban, mivel ősszel ez az utóbbi arány még elérte a 68 százalékot.

A gazdasági realitások már átlépték a háztartások küszöbét, így egyre jobban kitapinthatók kompromisszumok is a munkavállalói elvárásokban. Ezt az is mutatja, hogy a tavaly őszi 68 helyett 40 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy ha 2023-ban nem emelkednének a juttatásaik, akkor biztosan felmondanának a munkahelyeiken.

A munkáltatók szempontjából szintén reményt keltő fejlemény, hogy az összes válaszadó 64 százaléka átmenetileg megelégszik azzal, hogy amennyiben a munkáltatója nehezebb helyzetben működik, 1-2 éves átmeneti időre fizetésemelésének egy részét nem anyagi juttatásként kapja.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 4. 20:22
×
×
×
×