Mindig az előttünk álló év rejteget nagyobb kihívásokat, mert még nem tudjuk, mit fog hozni. 2022 szépen megizzasztott minket, de az utolsó negyedévben volt pár jó hír is. Már lehet látni a fényt az alagút végén, remélem, mielőbb ki is érünk a tiszta levegőre – mondta Jelasity Radován az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke 2022 legnagyobb problémáinak listáját a bankszektorban a következőképpen állította össze:

• energiaválság
• nyersanyagválság
• árstopok kezelése
• extraprofitadó
• infláció
• ukrajnai háború

Mint hozzátette, abban reménykedik, hogy a háborúnak hamar vége lesz, de ez így volt a délszláv háború esetében is, mégis évekig húzódott, már csak emiatt sem túl optimista az orosz–ukrán konfliktust illetően.

A jövőkép ennek ellenére szerinte biztató. Arra számít, hogy jelentősen csökken az infláció, sikerül megtartani a másfél százalékos gazdasági növekedési tervet, a folyó fizetési mérleget jelentősen javítani, tartani lehet az államháztartás hiányát, és emellett csökken az energiahordozók ára is. Erre alapozza azt Jelasity Radován, hogy ez az év jobb lesz annál, mint amire előzetesen számítottak.

„Reménykedünk, hogy az év második fele sokkal jobb lesz, főleg az inflációs számok javulnak, ezzel elkezdenek a kamatok minél gyorsabban csökkenni, és erősödhet a gazdasági növekedés is”

– mondta a Magyar Bankszövetség elnöke.

A háború tanulságai között említette, hogy újra kell gondolni az energetika jövőjét, hogy milyen mértékben szabad Európát kiszolgáltatni egy országnak és egy energiahordozónak. Ennek a döntésnek, úgy véli, jelentős politikai kihatása is lesz.

A bankvezető úgy látja, az energiaválsághoz a vártnál sokkal nagyobb mértékben sikerült alkalmazkodniuk az embereknek és az intézményeknek is, mindenki megválogatja, hogyan és mennyit hűt-fűt vagy használ-e alternatív energiahordozókat. Példaként említette, hogy az Ersténél a Covid idején bevezetett home office-t az emelkedő energiaköltségek miatt kiterjesztették, és pénteken kötelező otthon dolgozni, az Erste-toronyban pedig péntektől hétfő reggelig csak 14 fokra fűtenek, ezzel jelentősen lehetett a költségeket csökkenteni. „Annyira megszokták az emberek, hogy nagyon nehéz reális okot felhozni, miért jöjjön be mindig mindenki dolgozni” – tette hozzá.

A bankszövetség elnöke beszélt arról is, hogy az infláció a háború kirobbanása után gyorsult fel, az energiaárakból indult ki, majd átgyűrűzött előbb a nyersanyagárakra, később az ellátási láncokra is. Erről a pályáról a tradicionális monetáris szigorítással nem lehet gyorsan visszatérni, ráadásul Magyarországon még fokozta az inflációs nyomást az árfolyamcsökkenés. „A monetáris politika azonban működik, visszaerősödött a forint” – jelentette ki Jelasity Radován.

A forint árfolyamát szerinte erőteljesen rángatta az Európai Unióval zajló vita is, de a megállapodás után nyugodtabb időszak következhet, és a külföldi befektetők bizalmát jelzi az is, hogy január közepén Magyarországnak jelentős túljegyzéssel sikerült dollár állampapírt kibocsátania.

Arról, hogy az Erste milyen árfolyammal tervez 2023 végére, azt mondta, a bank nem azon keresi a pénzt, hogy milyen szinten lesz az árfolyam. „Nehéz előre megmondani az árfolyamot, de érdemes visszagondolni, mi történt az utóbbi három-hat hónapban, milyen hírek jelentek meg. Érdemes kivárni, hiszen ki hitte volna, hogy 380-ra visszaerősödik a forint” – mondta.

Azt viszont elárulta az Erste első embere, hogy

2023-ban egy számjegyű inflációval számolnak, ami év végére „közelebb lehet az öthöz, mint a tízhez”.

A gazdasági növekedés tekintetében pedig a konszenzus másfél százalék körül van (az EU-ban 0,5-1 között lehet), de ez jelentősen bővülni fog 2024-ben, Magyarországon 4-5 százalék is lehet.

A bankszövetség elnöke szerint 2022-ben 500 milliárd forintos extra terhet vitt a bankszektor, ebből az extraprofitadó 250 milliárd, a többi a különböző kamatstopokból és moratóriumokból adódik össze. Idén szerinte az extraprofitadó kulcsa hiába csökken 10-ről 8 százalékra, az emelkedő kamatok miatt nagyobb terhet jelent majd.

„Reméljük, hogy a stopokat 2023-ban kivezetik”

– tette hozzá.

A Magyar Bankszövetség és a kormány közötti kommunikációra is kitért az elnök. „Nálunk minden ajtó nyitva van a nap 24 órájában, ha megkérdeznek, elmondjuk a véleményünket. Örülnénk, ha korábban érkeznének ezek a kérdések, mert így már nincs ráhatásunk a felvetésekre. Van aktív együttműködés a kormánnyal és a nemzeti bankkal is” – mondta Jelasity Radován.

A banki fiókhálózat átalakulásáról úgy vélekedett, hogy felnő egy új generáció, amely másképp, digitálisan bankol, de továbbra is szükség lesz személyes tanácsadásra és olyan extra szolgáltatásra, amit a bankfiókban tudnak megadni. Jelasity Radován úgy látja, jelentős fiókhálózat-leépítés volt az elmúlt 5-10 évben, ilyen drasztikusan már nem fog csökkenni, mert a bankok a legfontosabb lépéseket már megtették.

„A konszolidáción is múlik, hány fiók marad, de a fiókhálózat a jövőben is kell”

– jelentette ki, és jelezte, lassan, de biztosan a konszolidáció felé halad a bankpiac, és ezzel az ügyfelek jobb, gyorsabb és hathatósabb szolgáltatást kapnak.

Óriási szakmai kihívásnak tartja a Magyar Bankholding megalakulását, ami minden piaci szereplőre hatni fog, és ez nem is ér véget az összevonással. „Felpezsdül a piac, nagy harc van az ügyfelekért, és ebből éppen ők húzhatnak hasznot” – mondta.

Ami a banki hitelezési tevékenységet illeti, Jelasity Radován arról számolt be, hogy a lakossági szegmensben 2022 második felében jelentős keresletcsökkenés volt az infláció nyomán megemelkedett kamatok miatt, az idei első félévben a babaváró hitelezés folytatása segít, de a fő kihívásnak azt tartja, hogy milyen gyorsan csökken a kamat. Személyi kölcsönöknél és a hitelkártyáknál nem volt olyan visszaesés, mint a jelzáloghiteleknél, míg a vállalati hitelezésben az állami támogatások segítenek. „Öt-hat százalékos hitelt felvenni nagyon vonzó lesz még a következő hónapokban is, ez lesz a hitelezés motorja a következő pár hónapban” – közölte a bankszakember.

Azt is jelezte, hogy a nem teljesítő hitelek aránya jelentősen nem nőtt a bankszektoron belül, és amíg van az embereknek biztos jövedelmük, addig nem is tartanak a jelentős emelkedéstől. A vállalati szektor is alkalmazkodott, és lehetőség volt támogatott hitelkiváltásra is. A szegmens stabilitását mutatja szerinte az is, hogy a 2020-as moratórium tavaly év végén megszűnt, és ez nem jelentett megrázkódtatást sem a lakosságnál, sem a cégeknél.

A betétgyűjtés területén a vállalati szektorban jelentős a konkurencia, a bankok 14-15 százalékos kamatot is fizetnek, a lakosságnál pedig 11-12 százalékot. A meglátása szerint a látra szóló betétekről átment a pénz befektetésekbe, mert mindenki igyekszik felvenni a versenyt az inflációval, ebben jelentős szerepet játszottak a bankok.

„A bankszektor szívesebben örülne annak, ha a digitalizáció irányába lehetne elvinni a készpénzhasználatot, és nem arra, hogy minél több ATM legyen.

Csökkenteni kellene a készpénzhasználatot, annak mindenki nyertese lenne” – mondta a bankszövetség elnöke az MNB bankautomataszámot meghatározó új szabályáról, de hozzátette, a bankok alkalmazkodni fognak, és több ATM lesz, főleg a kisebb településeken. Azt is jelezte, hogy a háború kirobbanása és a Sberbank vagyonának zárolása után jelentős készpénzfelvétel volt, ami csak kis mértékben csökkent, pedig ilyen infláció mellett mindenkinek érdeke, hogy minél kevesebb készpénzt tartson otthon.

Szóba került az Erste új arculata is: az elnök-vezérigazgató szerint a megújulás mutatja, hogy ez a bank másképpen működik, ezért fontos a megújulás. 2023-ban tervezik tovább erősíteni a befektetési szolgáltatásaikat, és mivel egyre népszerűbb a mobilbankolás, újabb megoldásokat építenek be a George alkalmazásba is.

„A magyarországi Erste hat év alatt megduplázta a bevételeit, bízunk ebben az országban, hiszünk abban, hogy ennek a banknak van jövője” – jelentette ki az elnök-vezérigazgató.