eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Paul Bradbury/Getty Images

Szankciók ide vagy oda, nem lett kevesebb orosz cégből idehaza, sőt…

Az orosz üzletemberek európai üzletkötései jóval nehezebbé váltak a háború kitörése óta. Viszont Magyarország sok vállalkozónak népszerű lett.

Az Európai Unió lassan a tizedik szankciós csomagra fordul rá Oroszországgal szemben, de valójában már a Krím-félsziget 2014-es illegális annektálása miatt folyamatosan vezettek be büntetőintézkedéseket – emlékeztet a Portfolio.

A szankciók legnagyobb része főként magánszemélyekre és orosz állami szervezetekre vonatkozik, az Európai Unióban már összesen 1386 személyre és 171 szervezetre, de a lista folyamatosan bővül. A velük szemben kirótt intézkedések része, hogy tilos számukra bármely pénzeszköz, illetve vagyoni eszköz közvetlen vagy közvetett rendelkezésre bocsátása. Utóbbi ellehetetleníti, hogy vállalkozásokat indítsanak az EU-n belül, amit sok esetben a családtagjaikra is érvényesítenek.

A 27 tagállamban együtt eddig mintegy 19 milliárd eurónyi magánvagyont zároltak, de az orosz állami vagyon pontos összege nem ismert. Magyarországon decemberben egyik hónapról a másikra

3 ezer euróról 870 millió euróra ugrott

a hatóságok által zárolt orosz vagyonok mértéke, ami nagyon jelentős volumen még uniós szinten is.

Menekülnek az orosz cégek

A Transcrime civil szervezet felmérése szerint Európában 31 ezer olyan cég van, aminek ténylegesen orosz tulajdonosai vannak. E cégek vagyona – becslések szerint – meghaladja a 420 milliárd eurót.

A gazdasági portál arra is felhívja a figyelmet, hogy nem minden orosz embert tiltottak el az uniós üzleteléstől, gondolva itt főként a Vlagyimir Putyin rendszerével szemben kritikus vállalkozókra, akik elhagyták Oroszországot. Érdekes mód a legtöbben Szerbiába menekültek a vagyonukkal, ahol a külföldi cégek és magánszemélyek szerbiai befektetései tavaly meghaladták a 4 milliárd eurót (közel 1600 milliárd forintot), megközelítve a járvány előtti szintet. 2022-ben 1020 orosz tulajdonú céget alapítottak Szerbiában – ez több mint tizenkétszerese az előző évinek.

Magyarországon az Opten.hu cégadatbázis adatai szerint jelenleg még 671 működő cég van, aminek valamely tulajdonosa vagy orosz kötődésű gazdasági entitás, vagy orosz állampolgár. Ebből 24 társaság árbevétele haladta meg az 500 millió forintot 2021-ben, amikorról a legfrissebb adatok rendelkezésre állnak.

Az orosz cégek beáramlása Magyarországra folyamatos volt, a koronavírus-járvány óta nagyjából évi 50-60 cég jött létre az országhoz kötődően. Ezért is érdekes, hogy csak a 2022. február 24-én kitört orosz–ukrán háború után 77 darab céget alapítottak orosz érdekeltségben Magyarországon.

Vagyis az összes működő vállalkozás több mint 11 százaléka tavaly jelent meg itthon.

Idén viszont egyelőre megtorpant a lendület: január 27-ig csak 3 darab társaságot jegyeztek be. Azt, hogy gazdaságilag hogyan teljesítettek az orosz cégek 2022-ben egyelőre nem tudni.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×