Az eurózónában kisebb lett az esélye a recesszió bekövetkeztének a korábban várthoz képest, a gazdaság 0,5 és 1 százalék között növekedhet idén; Magyarországon 2023-ban 1 százalékos bővülés várható - közölték a Raiffeisen Bank elemzői.
A bank negyedéves előrejelzésének ismertetésekor Pálffy Gergely elemző megjegyezte, hogy az euróövezetre vonatkozó összes növekedési konszenzust felfelé módosították az utóbbi időben, a 20 tagúra bővült közösség recessziójának a valószínűsége 80 százalékról 60 százalékra csökkent.
Szerinte az eurót használó országok sérülékenysége kisebbnek bizonyult, több volt a rejtett tartalék, továbbá az energiakrízis hatásai is kisebbek voltak nem utolsósorban az enyhe télnek köszönhetően.
Török Zoltán, a bank vezető elemzője azt hangsúlyozta, hogy ugyan a lakossági fogyasztásban és az exportban Magyarországon nem várható növekedés, az export teljesítménye viszont 1 százalékos pluszba húzhatja a GDP-növekedést.
Az export kilátásai kedvezőek részben a jelentős mértékben bővülő termelő-kapacitásoknak, részben a gyenge forintárfolyam versenyképességet támogató hatásának köszönhetően - mutatott rá.
Blahó Levente elemző azt emelte ki, hogy az Amerikai Egyesült Államokban az idei év a jegybank és a piac ellentéteiről szólhat. A piac jelenleg kétszer 25 bázispontos kamatemelést, és az év végéig két hasonló mértékű csökkentést vár, ezzel szemben a Fed tanácstagjainak megszólalásai alapján és a hivatalos becslések szerint 3 szigorítás következhet be és az 5,1 százalék körüli alapkamat egész évben fennmaradhat.
KAPCSOLÓDÓ HANG
KezdőlapGazdaságRaiffeisen Bank: az eurózóna egész jól van, talán Magyarország is
Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.
Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.
6 °C
