Infostart.hu
eur:
375.76
usd:
318.42
bux:
127686.66
2026. február 27. péntek Ákos, Bátor
Nyitókép: Unsplash.com

Századvég: az európaiak négyötöde felelősnek tartja Brüsszelt az energiaválságért

Növekedett azoknak az európaiaknak az aránya, akik szerint az EU-ban tapasztalható energiaválság részben az Európai Bizottság elhibázott energiapolitikájának következménye – olvasható a Századvég Európa Projekt-kutatásából.

A Századvég közleményében emlékeztet, számos szakértő már a 2021 őszén bekövetkezett első jelentősebb energiaár-emelkedést követően felvetette, hogy az európai energiapiac strukturális problémái jelentős részben az ideológia-vezérelt brüsszeli szakpolitika következményei.

Az Európai Bizottság képviselői akkoriban azzal érveltek, hogy a kritikák alaptalanok, az áremelkedés csak átmeneti jellegű és az energiarendszer szélsőséges átalakítását célzó törekvéseket fokozni szükséges. A háború kirobbanását követően Brüsszel energiapolitikájának fókuszába az orosz energiahordozók szankcionálását állította, amivel – korábbi törekvései megtartása mellett – tovább szűkítette Európa energiapiaci mozgásterét – írják.

A Századvég a háborút megelőző, 2022. január 3. és február 14. között zajló Európa Projekt-kutatásához hasonlóan, a 2022. október 13. és december 7. közötti adatfelvétel során is felmérte, hogy az európai felnőtt lakosság mekkora része tartja felelősnek Brüsszel törekvéseit az európai energiaválságért.

Közleményük szerint már a háborút megelőző kutatás eredményei is megmutatták, hogy az Európai Bizottság érvelése – amely szerint korábbi energiapolitikai törekvéseiket fokozni szükséges – nem egyezik az európai polgárok véleményével. A 2022-es téli adatfelvétel eredménye alapján a választ megjelölők háromnegyede (75 százalék) felelősnek tartotta a bizottsági szakpolitikát az energiaválságért.

Az európaiak elégedetlenségét Brüsszel szankciós politikája és az annak nyomán tapasztalható áremelkedés tovább növelte – állapították meg. A 2022 őszén készített kutatásban már a válaszadók csaknem négyötöde (79 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy a kialakult helyzetért részben az Európai Bizottság elhibázott energiapolitikája felelős.

Mint olvasható, a kérdés legkevésbé a görögöket, a horvátokat és a németeket osztja meg; ezekben az országokban a válaszadók 86, 86 és 85 százaléka gondolja felelősnek a brüsszeli törekvéseket az energiaválságért (a vizsgált időszakban az arány mindhárom országban nőtt). Németország esete különösen érdekes, mert az Európai Bizottság korábbi – háború előtti – energiapolitikájának fundamentumai nagyrészt egybevágtak a német intézkedésekkel – jegyzik meg.

Brüsszel felelőssége leginkább a dán (60–40 százalék), a magyar (65–35 százalék) és a holland (67–33 százalék) válaszadókat osztja meg (az egyetértők aránya Dániában és Magyarországon a vizsgált időszakban enyhén nőtt, Hollandiában viszont csökkent). A korábbi elemzések alapján Dánia és Hollandia esetében az eredmények a szankciók magasabb társadalmi támogatottságával magyarázhatók. Magyarországon pedig az alacsonyabb relatív arányt vélhetően az okozza, hogy a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a lakosság – más európai országok polgárainál – kevésbé szembesül a szankciók negatív hatásaival – olvasható a Századvég oldalán.

Címlapról ajánljuk
13 éves lány az észak-koreai atomprogram élén? – A szakértő szerint nem lenne ebben semmi kockázat

13 éves lány az észak-koreai atomprogram élén? – A szakértő szerint nem lenne ebben semmi kockázat

Kim Dzsong Un 13 éves lánya lett az észak-koreai rakétaprogram vezérigazgatója és a haderő irányítója, legalábbis erről ír egy dél-koreai lap hírszerzési forrásokra hivatkozva; a tábornokok a kislánynak kötelesek jelenteni, és rendszeresen kapnak tőle parancsokat, utasításokat is. Csoma Mózes Korea-kutató, volt szöuli nagykövet szerint a dél-koreai információt fenntartásokkal kell kezelni.

Felhívta Robert Ficót Orbán Viktor – itt az eredmény

A téma a Barátság kőolajvezeték helyzete volt, a telefonpartnerek megállapodásra is jutottak a további lépésekkel kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.27. péntek, 18:00
Baán László
a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa
Közzétették a kockázati készültségi tervet: ez vár ránk, ha megtámadják Magyarország energiahálózatát

Közzétették a kockázati készültségi tervet: ez vár ránk, ha megtámadják Magyarország energiahálózatát

Valószínűtlen a kritikus eszközállományt/berendezéseket érintő fizikai támadás, a vezérlő központot érintő fizikai támadás, valamint egyebek mellett a fosszilis tüzelőanyaghiány, beleértve a földgázhiányt is - áll Magyarország közelmúltban frissített villamos energia kockázati készültségi tervében. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) néhány héttel ezelőtt, február elején jelentette be, hogy az európai uniós előírásoknak megfelelően, valamint a villamos energia törvényben meghatározott feladatkörében eljárva felülvizsgálta, aktualizálta, elfogadta és közzétette a villamosenergia-ellátási kockázati készültségi tervet. Mindez azért aktuális, mert február 25-én szerdán Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy megerősítik Magyarország kritikus energetikai infrastruktúrájának védelmét, miután január 27. óta nem érkezik kőolaj a Barátság vezetéken keresztül az országba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×