Magyarországon is megindult az alkalmazkodás az új energiapiaci helyzethez, az ipari gázfelhasználás visszaesése már nyáron megkezdődött, de igazán látványossá a fűtési szezonban vált a hazai fogyasztáscsökkenés: az elmúlt három hónapban több mint 600 millió köbméter gázt takarítottunk meg – írja elemzésében a g7.hu.

A Bruegel adatgyűjtése szerint a 27 uniós tagállamban 2022-ben eddig minden hónapban kevesebb gáz fogyott, mint amit a korábbi években megszokhattunk. Január és április között az eltérés még nem volt túl jelentős, 5 százalék körüli volt a csökkenés, májustól azonban egyre nagyobb lett a megtakarítás mértéke,

ősz végére pedig már meghaladta a 20 százalékot is a csökkenés.

Magyarországon ez a folyamat kicsit később indult meg. Január-februárban is csak minimális mértékben csökkent a hazai gázfogyasztás, márciusban és áprilisban pedig még nőtt is. Fordulatot a május hozott, ám ekkor ezt még elég egyértelműen az enyhe időjárás magyarázta, nem csak itthon, hanem egész Európában.

A rezsiszabályok augusztusi változása után azonban elszakadtunk a korábbi trendektől. A gázár nyár végén érte el a csúcsot, ekkor több nagyfelhasználó is visszafogta vagy leállította a termelését, ami jelentős fogyasztáscsökkenéshez vezetett. Ettől kezdve pedig a felhasználás már nem ment vissza a korábban megszokott szintre, sőt, a fűtési szezon kezdetével az ipar mellett ősszel már a lakosság is kevesebb gázt égetett el, mint amennyit a korábbi években.

Az elmúlt hónapokban egyértelműen kevesebb gázt használunk, mint amennyit a hőmérséklet indokolna.

Naponta átlagosan 7 millió köbméterrel fogyott kevesebb gáz, mint ami várható lett volna.

Mindez azt jelenti, hogy szeptember és december közepe között több mint 600 millió köbméter földgázt spóroltunk meg. Arányaiban ez közel 25 százalékos fogyasztáscsökkenés.

Ez nem azt jelenti, hogy a lakosság ennyivel kevesebbet fűt, hiszen a teljes felhasználásban az ipar és az áramtermelés is benne van, ezek közül előbbi pedig biztosan hatalmasat esett. A jelentős csökkenés azonban jól mutatja, hogy a gazdaság minden szegmensében megindult az alkalmazkodás a magasabb árakhoz.