"Bő tíz évvel ezelőtt már Dubaj egyik bevásárlóközpontjában, illetve az ottani Atlantis Hotel halljában is láttam aranyautomatát, ami egyunciás aranyérméket adott ki" – mesélte Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő az InfoRádiónak.

"Akkor persze még csak készpénzért lehetett aranyat vásárolni a géptől, méghozzá ezervalahányszáz dollárért. Ez teljesen megszokott dolog azokban az országokban, ahol az arany a középosztály számára elsődleges megtakarítási forma" – folytatta a pénzügyi szakember.

Korányi G. Tamás emlékeztetett rá, hogy az arany évszázadok óta az egyik legfontosabb megtakarítási eszköz. Ráadásul az első világháborúig a világ az aranypénzrendszer korszakában élt, sőt bizonyos országokban majdnem az 1930-as évek közepéig aranyalapú pénzzel fizettek. Ez a rendszer nagyjából az 1929-33-as nagy gazdasági válságig létezett, bár például Franciaország csak 1936-ban tért le az aranyalapról.

Mint a tőzsdei szakértő mesélte, akkoriban teljesen természetes dolog volt, hogy a pénznek aranyfedezete van, ez adja az értékét. Ha mondjuk valaki külföldre utazott, akkor az aranyfedezetű pénzét rögzített áron válthatta át a másik ország pénzére. Ez egy nagyon stabil valutarendszer volt. Ám,1944-ben megszületett a Bretton Woods-i egyezmény, amely 1971-ig rögzítette az amerikai dollár aranytartalmát. Ennek értelmében egy uncia (31,1gramm) arany 35 amerikai dollárt ért, de nem a magánszemélyeknek – hangsúlyozta a pénzügyi szakember –, hanem csak a különböző országok jegybankjai számára. Vagyis a dollárjukért ennyi aranyat kaphattak, vagy, ha aranyuk volt akkor azt ilyen árfolyamon váltotta át dollárra az amerikai központi bank, a Fed.

Az utóbbi ötven évben azonban ez már megszűnt – közölte Korányi G. Tamás. Azóta az aranynak éppen úgy, mint bármi más nyersanyagpiaci terméknek, ingadozik az ára. Az arany egy különleges nyersanyag, amelynek létezik ugyan ipari felhasználása is, de ennél sokkal fontosabb az úgynevezett kincsképző funkciója. Ez azt jelenti, ha növekszik a világban a jövőtől, az inflációtól való félelem, vagy bizonytalanná válik a valamelyik országban a nemzeti valuta értéke, akkor az emberek igyekeznek aranyat vásárolni.

Így történt ez az idén márciusban is, az ukrajnai háború kitörését követően. Az arany ára hirtelen 2050 dollárra is felugrott, majd szép lassan lement. Most ugyanúgy 1777 dollár, mint amennyi egy évvel ezelőtt volt. Nem a félelem tűnt el a világból, hanem megjelent az infláció és megnőttek a kamatok. Most a fejlett piacokon az amerikai állampapír kamatszintje 4-5 százalék között van, és az eurózónában is 3 százalék fölötti a kockázatmentes kamatszint. Ez azt jelenti, ha aranyba fektetünk, akkor a dollárkamatokhoz képest évente lemondtunk 4-5 százalék, tehát 60-80 dollárnyi bevételről, az arany ugyanis nem kamatozik.

"Éppen ezért lehet, hogy az amerikai állampapír vagy más országok állampapírjai vonzóbbak. Ezért egy kicsit most kevésbé népszerű az arany, de minden olyan szituációban, amikor váratlan esemény történik a világon, például háború vagy járvány tör ki, akkor megint megerősödik az arany menekülő jellege" – mondta a szakember.

Korányi G. Tamás szerint Magyarországon elég sajátos a helyzet. Nálunk erőteljes infláció van, aminek a kivédésére nem az aranyvásárlás a legjobb mód. Sokkal jobb megoldás, ha valamilyen inflációkövető államkötvénybe vagy euróba fektetjük a megtakarításainkat.

Mint mondta, már csak ezért is nehezen tudná elképzelni, hogy Budapest utcáin megjelenjenek az aranyat árusító automaták. Ennek ráadásul még komoly jogi akadályai is lennének: kétmillió forint fölötti vásárlásnál az aranykereskedő cégeknek ugyanúgy azonosítaniuk kell a vevőket, mint a műkereskedőknek vagy az antikváriusoknak. Ezt viszont egy automatánál nyilván nehéz lenne megtenni.