Szinte biztosra vehető, hogy marad a 13 százalékos alapkamat, valamint a kamatfolyosó két széle 12,5, illetve 25 százalékon. De igazából ezeknek nincs is sok jelentőségük, hiszen október közepe óta az egynapos betéti gyorstender 18 százalékos kamata az irányadó, arról pedig minden reggel dönt a jegybank – emlékeztet a Portfolio, hozztéve: jelenleg nincs semmi ok arra, hogy a kamatkondíciókon változtasson a jegybank.

Mint írják, a jelenlegi helyzetben egyedül a kamatfolyosó tetejének lenne jelentősége, hiszen az limitálja a további irányadó szigorítás mértékét. A 25 százalékos kamatszint azonban most elégségesnek tűnik, bőven van tér a kamat további emelésére, amennyiben szükséges.

A gazdasági lap által megkérdezett szakemberek egyöntetűen azt gondolják, hogy nem lesz változás a 13 százalékos alapkamatban, sőt hosszabb távon sem várnak további emelést. Vagyis az alapkamatot illetően a következő lépés már a kamat csökkentése lehet valamikor 2023-ban, amikor az infláció mérséklődésnek indul.

A legfontosabb kérdés most az lehet, mit kommunikál a jegybank a döntést követően.

Elsősorban arra keresi a választ a piac, hogy meddig tart a mostani rendszer, melyben naponta születik döntés az irányadó kamatról, melynek szintje 500 bázisponttal az alapkamat felett van. Innen jó eséllyel majd fokozatos vágásokkal tér vissza az MNB az alapkamat irányadóvá tételéhez, kérdés, hogy erre mikor és milyen szinten kerülhet sor.

Az Erste Bank elemzője szerint a jegybank kedden várhatóan megerősíti majd az erős, „whatever it takes”-jellegű álláspontját. „Az MNB egy hónapja határozottan jelezte, hogy marad a mostani monetáris keretrendszer, amíg a kockázatérzékelésben nincs tartós javulás. Az elmúlt egy hónapban pedig csak minimálisan javult a helyzet a kockázatérzékelés frontján, ami inkább a hosszabb hozamok normalizálódásában tükröződött, mintsem az árfolyamban” – fogalmazott Nyeste Orsolya, kockázatként kiemelve, hogy az uniós források ügye továbbra sincs lezárva, amire szemmel láthatóan nagyon érzékeny a piac, miközben az inflációs kép inkább romlani látszik ismét.

Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója úgy gondolja, ha megszületik a megegyezés az EU-forrásokról, akkor akár már az idén elindulhat egy lassú, fokozatos kamatcsökkentés, amivel akár az alapkamat szintjére is csökkenhet az irányadó ráta.

A makrogazdasági kilátásokkal kapcsolatban a jegybank megerősítheti, hogy megindult a növekedési fordulat és a következő negyedévekben érdemi fékeződés várható a GDP-bővülési ütemben (a technikai recesszió borítékolható), ami a külső tényezőkkel együtt inflációs fordulatot vetíthet előre. A külső egyensúllyal kapcsolatban is óvatos derűlátást kommunikálhat az MNB – vélekedett Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője. Szerinte még hosszú hónapoknak kell eltelnie, hogy az MNB által körvonalazott fordulat „bizonyíthatóan” bekövetkezzen, így egyelőre a monetáris lazítás szóba sem kerülhet.

Az elemzők egyöntetűen úgy vélekednek, hogy csak 2023-ban érhet majd össze a két kamatszint, vagyis nem fog rohanni a jegybank a kamatvágásokkal.

Abban egyelőre erősen megoszlanak a vélemények, hogy mikor csökkentheti először az irányadó kamatot a jegybank, nagyjából ugyanannyian várják ezt a negyedik negyedévre, mint 2023 első negyedévére. Vélhetően ez nagyban függ majd az uniós tárgyalások eredményétől, az infláció alakulásától, illetve a nemzetközi hangulattól.