Az előző év azonos időszakához mért lakásár-emelkedés 23,7 százalékot ért el - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Lakásár-index című második negyedévi kiadványából.

Ilyen mértékű, négy negyedév alatt bekövetkező drágulásra még nem volt példa a megfigyelések kezdete óta - tette hozzá a jelentés.

Az újabb áremelkedés növekvő infláció és romló hitelezési feltételek mellett következett be. Az új lakások építésére és vásárlására folyósított lakáshitelezés még bővült az év első felében, ám a használt lakásoknál már lassulás mutatkozott: itt a folyósított hitelek száma negyedével, összege 5,0 százalékkal csökkent - jegyezte meg a KSH.

A 2015-ös bázisidőszak óta több mint két és félszeresére drágultak a lakások mindkét részpiacon: a használt lakások indexe 251,4 százalék, az újaké 259,1 százalék volt az idei második negyedévben. Az új és a használt lakások összevont árindexe elérte a 252,8 százalékot.

Az első fél évben a lakások átlagos ára 47,8 millió forint volt, 1,8 millióval több, mint az elmúlt évben. Az átlagos négyzetméterár 804 ezer forint, 85 ezerrel több, mint 2021 átlagában.

Budapesten a fajlagos ár átlaga meghaladta az 1 millió forintot, 15 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Még drasztikusabban nőttek az árak vidéken: a megyeszékhelyek és a kisebb városok átlagos újlakás-ára egyaránt 18 százalékkal haladta meg a 2021. évit.

Ugrásszerű volt a drágulás Debrecenben, Győrben, Szegeden. Siófokon az árak már utolérték a fővárosiakat, ugyanakkor Nyíregyházán a fajlagos ár még nem érte el az 500 ezer forintot - derül ki a KSH összefoglalójából.