„Fel kell tennünk a kérdést, hogy mi lesz Európa és Magyarország versenyképességével” – idézi a VG Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztet, aki szerinte Brüsszel ezzel a kérdéssel nem foglalkozik, helyette a tagállamokra bízza a megoldást.

A tárcavzető jelezte, az EU GDP-je a világgazdaság egyre kisebb hányadát teszi ki. Európa folyamatosan veszíti el versenyképességét, ami a rangsorokban is visszaköszön. Szerinte Európa azért maradt le, mert nem végezte el a digitális transzformációt, Kína és Amerika viszont megtette.

Mint fogalmazott,

egyre kevesebb európai cég szerepel a világ száz legnagyobb vállalata között, ami „siralmas”. „Európa versenyképessége ramaty”

– tette hozzá a miniszter.

Nagy Márton arra is felhívta a figyelmet, hogy ma Európában a legmagasabb a villamos energia ára, a gáz tíszer annyiba kerül mint a tengerentúlon, Ázsiához képest pedig 30 százalékos a különbség. Ford szerinte most „röhög”, míg a Mercedes vagy az Audi szenved – írja a gazdasági lap.

A tárcavezető szavai szerint az inflációs helyzet is egészen más Amerikában: ott a „túlhevültségből” fakad. Hangsúlyozta, hogy hosszú távú beruházások kellenének, ugyanakkor ez idő alatt a cégek elveszítik a versenyképességüket és a piacaikat. Szerinte ezzel olyan helyzetet okozott magának Európa, amely a hosszú távú versenyképességét rombolja. Ez ahhoz vezethet, hogy megjelennek az EU-ban a kínai és az amerikai cégek.

„Nem ledöftük magunkat, hanem lassan el is vérzünk”

– fogalmazott Nagy Márton a szankciókról, szerinte ilyen árakkal nem lehet egyszerűen versenyezni. Egyetlen mentsvár van, hogy az euró gyengül a dollárral szemben, és ezzel javul némileg a versenyképesség. Mindez pedig már rövid távon recesszióba küldi a gazdaságokat.

Megjegyezte, hogy az európai tőzsdék nagyobbat esnek, ugyanis elkezdték árazni, hogy az európai cégek elveszítik a versenyképességüke. Ez pedig azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a piaci koordináció nélkül iparágak szűnhetnek meg. Ugyanakkor akinek több pénze van, az jobban megerősítheti a vállalatait.

„Hol van itt a szolidaritás?” – tette fel a kérdést Nagy Márton rámutatva: ahol kisebb az energiaintenzív iparágak súlya, ott jobban jöhetnek ki a válságból. Szerinte komplett iparágak fognak megszűnni, a versenyképességnek pedig az egyetlen útja a mérethatékonyság erősítése lesz. Mindez viszont oda fog vezeti a tárcavezető megfogalmazása alapján, hogy egymást fogják „lenyelni” az európai cégek, a végén pedig Európában ki fog alakulni egy koncentráció.

Magyarország kapcsán elmondta, hogy becslések szerint 2023-ra a többszörösére emelkedő energiaköltségek már elméleti szinten meghaladhatják a munkaerőköltségeket a vállalati szektorban, ami azt jelenti, hogy

a vállalatokat nem az fogja érdekelni, hogy van-e elég munkaerő, hanem az, hogy mennyibe kerül az áram.

Szerinte mindez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy Magyarország versenyelőnye pillanatok alatt eltűnhet. Szintén probléma, hogy a kkv-szektorban a vállalatok felének nincsen megkötött gázszerződése, ez korábban 5 százalék alatt volt, most nemzetgazdasági szinten 30 százalék.

Jelezte, hogy a vállalatok többsége már elbocsátásokat tervez, ezért a kormány gondolkodik egy munkahelyvédelmi akciótervben.