Infostart.hu
eur:
377.83
usd:
317.46
bux:
130342.42
2026. február 10. kedd Elvira
Zöldellő szántóföld Simontornya határában 2019. december 17-én.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Ez lehet a jövő takarmánynövénye

A kukoricát válthatja ki a szemescirok. Olcsóbban lehet felnevelni a növényt, és jobban bírja a szélsőséges időjárást.

A kukorica részleges kiváltására lehet alkalmas a szemescirok takarmánynövényként, hiszen rosszabb termőterületeken és aszályos években is kedvező hozamokra képes, ez a termésbiztonság pedig felértékelődő szempont minden gazdálkodónak - hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyen a cirok jövőben betöltött szerepéről, felhasználási lehetőségeiről esett szó. Az eseményről az Agrárminisztérium (AM) közleményben tájékoztatta az MTI-t kedden.

Az egyre gyakoribb aszályos időszakok miatt érdemes az eddig termesztett szántóföldi növények mellé olyan alternatív növényi kultúrákat, így a cirkot is felvenni a vetésforgóba, amelyek jobban bírják a megváltozott klimatikus viszonyokat - fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a közlemény szerint.

Az államtitkár utalva az Európában már régebben és ma már itthon is zajló takarmányozási kísérletekre, úgy fogalmazott: az eredmények alapján a szemescirok tényleges alternatívát és kiegészítő lehetőséget jelent a kukorica és más haszonnövények mellett az állati takarmányozásban, amellyel érdemes számolni.

A cirok a termésbiztonság mellett alacsonyabb termelési költségszintjével, toxinmentességével, ugyanakkor a kukoricához hasonló beltartalmával a kevéssé jó minőségű termőterületeken eredményesebben termelhető a kukoricánál - sorolta Feldman Zsolt a cirok kedvező tulajdonságait.

A növény termőterülete az elmúlt években folyamatosan nőtt: míg 2010-ben mindössze 5 ezer hektáron, 2019-ben 23 ezer hektáron, addig mára 30 ezer hektáron termesztik. Akár 100 ezer hektár további olyan hazai mezőgazdasági terület is lehet, ahol más haszonnövénynél eredményesebben és jövedelmezőbben termeszthető, hiszen az idei rendkívül nehéz évben is 5-7 tonna/hektáros hozamok érhetőek el vele. Az immár évtizedes hazai termesztési gyakorlat kialakította a megfelelő, hazai viszonyokra adaptált termesztéstechnológiát és megjelent az érdemi piaci kereslet is a növényre - mondta Feldman Zsolt.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke is úgy vélte, hogy a száz év óta nem tapasztalt rendkívüli aszály, és a szomszédunkban zajló háború is alternatív növények termesztésére késztetik a gazdákat. Elengedhetetlennek nevezte, hogy a kukorica mellett megtalálják azt a növényt, amely beltartalmi adottságaival, termesztési biztonságával, eladhatóságával a kukorica versenytársa lehet. Ilyen például a cirok - mondta.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Takaicsi Szanae miniszterelnök, aki októberben lett kormányfő, jó ütemérzékkel írta ki mostanra az előrehozott voksolást. Azért volt rá szükség, hogy többséget kapjon az alsóházban, mert fontos fiskális, gazdaságpolitikai döntéseket akar keresztülvinni, és fontos biztonságpolitikai döntések előtt áll – mondta az InfoRádióban Hidasi Judit japanológus.

Orbán Balázs: döntés született Ukrajna csatalakozásáról Magyarország feje fölött

Orbán Balázs szerint Ukrajna EU-csatlakozásáról Magyarország megkérdezése nélkül született döntés, amely súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel járna az ország számára. A miniszterelnök politikai igazgatója elutasítja a Zelenszkij-tervet, és azt állítja, Brüsszel és Kijev kormányváltást akar Magyarországon, hogy Ukrajna EU-csatlakozását ne akadályozza a magyar vezetés.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×