A Handelsblatt hírportálján közölt beszámoló szerint a brüsszeli bizottság szakértői két megoldást dolgoztak ki. Az egyik az Oroszországból származó import földgázra vonatkozik. Az elképzelés szerint az Oroszországra az Ukrajna ellen indított háború miatt kivetett szankciókhoz hasonlóan uniós jogszabályt kellene alkotni arról, hogy az EU tagállamai az orosz fél által megnevezett ártól függetlenül a saját, közösségi árazási rendszerüket követik, és semmi szín alatt nem fizetnek többet a rendszerben rögzített maximális árnál.

Így az EU "diktálná" a földgáz árát Moszkvának, és korlátozná az Ukrajna elleni háborúra fordítható bevételeit, kihasználva, hogy a szükséges infrastruktúra - vezetékek - hiányában Oroszország egyhamar nem tudja más piacokon értékesíteni az eredetileg az EU-nak szánt földgázt.

Azonban Moszkva ellenlépésként leállíthatja az EU-ba irányuló gázexportot. Ezért ez a megoldás csak akkor jöhet szóba, ha a tagállamok vállalják ezt a kockázatot, beletörődnek abba, hogy akár teljesen elapadhat az orosz forrás - írta a Handelsblatt. A lap emlékeztet rá, hogy már amúgy is igen csekély mennyiség érkezik, mert Moszkva egyoldalúan felfüggesztette a legnagyobb kapacitású vezetékrendszer, az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 üzemeltetését.

Hozzátették: erről az "árplafon" megoldásról régóta tárgyalnak a tagállamok, de nem sikerült többséget szervezni mögé. Mindenekelőtt a német kormány húzódozott, mondván, hogy az EU nem adhat ürügyet a Kremlnek a földgázszállítások visszafogására.

Az Északi Áramlat leállításával ez az érv már nem érvényes - fejtette ki a Handelsblatt, megemlítve: Berlinben nem számítanak arra, hogy az orosz fél újra üzembe helyezi a vezetékrendszert.

Az uniós javaslattevő és végrehajtó szerv elemzésében vázolt másik lehetséges megoldás az uniós piaci beavatkozás. Az elképzelés azon a megfigyelésen alapul, hogy az Ukrajna elleni orosz háborúval összefüggésben kialakult energiaválság előtt a földgáz nagykereskedelmi árát az EU teljes területén a hollandiai földgáztőzsde (TTF) határozta meg, az utóbbi hónapokban viszont jelentős regionális eltérések mutatkoznak.

Az eltérések alapján az EU-t két területre, egy zöld és egy vörös zónára kellene osztani. A zöld zónába kerülnének azok az országok, amelyekben alacsony a függőség az orosz földgázszállításoktól, és így a földgáz ára is viszonylag alacsony. A vörös zónába kerülnének az orosz szállításoktól erősen függő és a TTF-en kialakuló szintnél jóval magasabb árakkal küszködő országok.

A javaslat szerint a vörös zónában kellene korlátozni a földgáz árát egy rugalmas, a TTF-en végbemenő mozgásokhoz igazított rendszerrel, amely a maximális árat határozná meg. Ez mindig magasabb lenne, mint a tőzsdei ár, de nem emelkedhetne a végtelenségig, így egyszerre lehetne biztosítani az ellátást és csökkenteni az orosz földgázfüggőséggel küszködő országok terheit.

Ugyanakkor - tette hozzá a Handelsblatt - úgy tűnik, hogy a tanulmány szerzői sem teljesen elégedettek az elképzeléssel. Ugyanis azt írták, hogy az árképzési feltételek és az irányítás technikai részleteinek meghatározása "rendkívül összetett" feladat, és ez a bonyolultság a rendszerhez csatlakozó tagállamok számának emelkedésével együtt növekedne.

Azt is kiemelték, hogy "nagy kihívás" lenne biztosítani, hogy a földgáz ilyen erőteljes piaci beavatkozás mellett is eljusson oda, ahol a legnagyobb szükség van rá - idézte a Handelsblatt az energiaügyekért felelős tagállami miniszterek szombati tanácskozásának előkészítő munkálatai részeként készült elemzést, amelyről a Süddeutsche Zeitung című lap is beszámolt.