A bruttó hazai termék (GDP) volumene a második negyedévben 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévhez mérten pedig 1,0 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye - erősítette meg csütörtökön második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az ipar teljesítménye 3,9, ezen belül a feldolgozóiparé az előző negyedévi 4,6 százalékoshoz hasonlóan 4,5 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása, illetve az élelmiszeripar járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 0,4 százalékkal nőtt.

A mezőgazdaság teljesítménye a súlyos aszály következtében 35,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten, amivel negyedik negyedéve tart a visszaesés.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 10,5 százalékkal nagyobb lett az első negyedévi 9,9 százalékos növekedés ütemét is meghaladva. A legerőteljesebb növekedést a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás regisztrálta 46,2 százalékkal, a szállítás, raktározásban a hozzáadott érték 20,9 százalékkal nőtt, a művészet, szórakoztatás, szabadidő, egyéb szolgáltatás szintén 20,8 százalékos emelkedést mutatott. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység, illetve az információ, kommunikáció hozzáadott értéke egyaránt 13,4 százalékkal nőtt. A kereskedelem hozzáadott értéke 9,1 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 6,4 százalékkal bővült. A közigazgatás hozzáadott értéke 0,5, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 13,6 százalékkal növekedett. Az oktatás teljesítménye 5,4 százalékkal emelkedett - sorolta a KSH.

A bruttó hazai termék második negyedévi, 6,5 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 5,7, az ipar 0,9 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül leginkább a kereskedelem, gépjárműjavítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás növelte a GDP-t, 1,3 százalékponttal. A növekedést 1,1 százalékponttal fékezte a mezőgazdaság teljesítményének csökkenése, az építőiparnak pedig ezúttal nem volt érdemi hatása a GDP volumenváltozására.

A felhasználási oldalon háztartások tényleges fogyasztása 9,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest, ami lassulást mutat az első negyedévi 11,5 százalék után. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása az első negyedévi 14,1 százalék után 10,1 százalékkal nőtt.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 6,2, a közösségi fogyasztásé 0,3 százalékkal nagyobb lett, mint a tavalyi második negyedévben. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 6,1 százalékkal emelkedett.

A végső fogyasztás 7,9 százalékkal nőtt.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás, azaz a beruházások a második negyedévben 6,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, szemben az első negyedévi 13,2 százalékkal. A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbinál 2,4 százalékkal nagyobb lett.

A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás összességében 6,2 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál, az első negyedévi 11,5 százalékos emelkedés után.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában 333 milliárd forintos passzívum keletkezett. Az export volumene 7,6 importé 7,3 százalékkal nőtt. A külkereskedelem mintegy 85 százalékát kitevő áruforgalomban mind a kivitel, mind a behozatal 4,4 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. A szolgáltatások exportja 23,4, importja 26,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A felhasználási oldalon a növekedéshez a végső fogyasztás 5,4, a bruttó felhalmozás 0,7 százalékponttal járult hozzá, amiből a beruházások 1,7 százalékkal növelték a készletfelhalmozás 1,0 százalékponttal csökkentette a növekedést. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,3 százalékponttal növelte a gazdasági teljesítményt, úgy hogy a szolgáltatások forgalma 0,5 százalékponttal növelte, a nettó áruexport csökkentette a növekedést.